Belgium hasonló kínokat él át az elmúlt hónapokban, mint szomszédja és sorstársa, Hollandia. A legutóbbi kormányválság április óta tart az Európai Unió szívének otthont adó országban, a hét végén Elio di Rupo adta vissza a kormányalakítási megbízást. A felmérések alapján meghökkentő a lakosság reakciója, ugyanis a flamandoknak csak a fele érzi úgy, hogy kormányt kellene alakítani, a többiek további engedményeket várnak a vallonoktól. A francia ajkú országrészben ugyanez az arány 65 százalékos, ám a vallonok 72 százaléka szerint a flamand tárgyalópartnerek rossz ajánlatokat tettek, hátráltatják a munkát. A másik oldalon 62 százalék a másikat hibáztatók aránya.
A belgiumi politika jellegzetessége, hogy a választások nem zárják le a kampányidőszakot, sőt a kormányalakítási kudarcok is nagyban befolyásolják a választók szimpátiáját. A július 13-i választásokon győztes vallon Szocialista Párt azóta tovább erősödött, ás ha ez folytatódik, a pártnak alkalmasint érdeke lesz a kudarc beismerése és az új választások kiírása.
A Németalföld politikai káosza a Guardian szerint már az Európai Uniót is aggasztja. A brit lap azt írta, a kontinens felismerte, hogy egy „páros időzített bomba” van a szívében, ahol a pártok képtelenek megegyezni, pedig kompromisszumra feltétlenül szükség van.
origo.hu
Harmadik napja tart az érettségi, történelemből vizsgáznak a diákok
