Bizonyára gyakrabban kellene játszótereket megnyitniuk a politikusoknak, ez is sokat javíthatna az ország hangulatán. A gyerekek már a megnyitó alatt birtokba vették Mátyás király egykori gályájának játszótéri mását, s a fedélzetről, mások meg a környező hintákról, mászókákról, tornyokról méregették olykor a napon izzadó felnőtteket, akik megfáradva maguk is felültek a fából faragott harci lovacskákra, a küzdő vitézek mögé, a sárkányfogat nyergére vagy az üresen hagyott hintákra, míg a beszédeket és az ünnepi műsort hallgatták. Réthelyi Miklós miniszter – ahogy sok más meghívott is – nagyon komoly tesztszakemberekkel érkezett, vagyis két eleven fiúunokával, akik labdával dobáltak szorgosan egy ördögfejet a labdaházban, aztán körbe forgó hintát teszteltek, és nagyon meg voltak elégedve az új játszóobjektummal, Kő Boldizsár és Czér Péter alkotásával. Mióta – még félig készen – láttuk a játszóteret, Lukács Zsófia tervei alapján elkészült a játszóház is, ahol kézműves-foglalkozások, előadások, vetítések várják a legkisebbeket.
Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója azt hangsúlyozta, a történelmi játszópark ahhoz segíti hozzá a kicsiket, hogy a játék révén párbeszédbe kerüljenek a múlttal. Réthelyi Miklós röviden áttekintette, mit tudunk királyaink gyermekkori és felnőttkori játékairól, játszási szokásairól (Szent Erzsébet és Szent Margit babáiról, Mátyás király hősutánzásairól, Beatrix királyné sakkjátékáról), s reményét fejezte ki, hogy az az ötvenezer gyermek, aki évente megfordul Visegrádon, felszabadult játékkal tölti majd az időt az új játszóparkban. A tárcavezető lapunknak elmondta, az egészségmegőrzés szempontjából orvosként is nagyon fontosnak tartja a fizikai erőfeszítéssel járó játékokat, és azokat a társasjátékokat is, amelyek megtanítanak nyerni-veszíteni, kikapcsolódni, az időt játékos tanulással tölteni. Némi unszolásra elárulta azt is, hogy feleségével valaha maguk készítettek karácsonyra bábszínházat, később babaházat a gyermekeiknek. Ezeket a családi játékokat azóta az unokák vették birtokba.
Szőke Mátyás régész, a Visegrádi Palotamúzeum igazgatója megmutatta a palota előterében látható három kőpillért, hogy lám, ennyi maradt a fedett erkélyből, ahonnan valaha magyar királyok és királynék követték figyelemmel a lovagi tornákat, amelyek helyszínén mostantól gyermekek tanulják játékosan a történelmet, s azt, hogyan lehet lovagként játszani, élni az új évezredben is.
A játszópark akadálymentesített, még mulccsal fedett, vidám, faragott szobrokkal hívogató labirintusa is bejárható kerekes székkel.

TEK-akció a belvárosban – videón mutatjuk a kitoloncolt ukrán kém elfogását