Keresztény erkölcsre buzdít a mozlim imám

Az erkölcsileg erős, vallásához ragaszkodó emberek tömege csak jót tud teremteni – mutatott rá lapunknak adott interjújában Junisz Kalaf Junisz. A kairói al-Azhar mecset imámja a ramadán havi böjt utolsó napján érkezett hazánkba, hogy az iszlámról tartson előadást az érdeklődőknek.

Társadalmi szerep. Nem arról van szó, hogy az utóbbi néhány évben hirtelen hatalmas tömegű mozlim bevándorlósereg árasztotta volna el Európát, itt olyanokról beszélünk, akik régóta az európai társadalmak tagjai, mondta lapunknak Ali el-Hefni. Egyiptom budapesti nagykövete szerint a mozlimok ugyanúgy kiveszik a részüket a gazdaság fejlesztéséből, ahogy mindenki más, és az is természetes, hogy a mozlimok is közösségben élnek, hasonlóképpen a többi vallás követőihez.

Törekszik-e az iszlám Európában domináns szerepre, amelytől az öreg kontinensen sokan tartanak?
– A Korán alapvető tanítása, hogy kényszer nem lehet a vallásban, senki sem lehet erőszakkal mozlim. Az iszlám – hasonlóan a többi valláshoz – lehetőséget ad arra, hogy az ember észérvek alapján eldöntse, követni kívánja-e ezt az utat, vagy sem. Az iszlám tanítása, megismertetése Európában gyerekcipőben jár, arányaiban kevesen követik az iszlámot az öreg kontinensen, de a lehetőség mindenki számára adott, hogy mérlegeljen, majd úgy döntsön, csatlakozik hozzánk. Vannak olyan emberek Európában is, akik áttérnek, de persze sokan nem lépnek sorainkba. A tömegtájékoztatásban az iszlám alig tűnik fel, a vallás tanításait nem láthatjuk-hallhatjuk, nagyon kevés olyan eszközünk van, amellyel változtathatnánk ezen, de azért néha hozzá lehet jutni bizonyos könyvekhez és filmekhez, információkhoz.
– Mégis azt látjuk, hogy elsősorban a bevándorlók hozzák magukkal Európába az iszlámot, s nem az itt áttértek okozzák a nyugati társadalmakban a problémákat. A mozlimok nyugaton részt vesznek a gazdasági és a politikai életben is, ez korábban nem ismert jelenség arrafelé. Képes-e ön szerint az iszlám közösség megváltoztatni Európa kulturális képét?
– Mi, mozlimok nem úgy érkezünk egy országba, hogy előre megszabunk bizonyos feltételeket, amelyek teljesülésekor hajlandók vagyunk letelepedni, épp ellenkezőleg, az iszlám a toleranciára tanít. Az a mozlim bevándorló, aki egy európai országba érkezik ugyanúgy jár el, mint bárki más, azt az életmódot választja, amely a vallásának megfelelő. Így az európai kultúra bizonyos elemeivel tud azonosulni a mozlim ember is.
– A gyakorlatban viszont a németországi török közösségek egy tömbként élnek, nem azonosulnak a befogadó ország kultúrájával, s számos egyéb példa van még erre. Ön szerint ez kívánatos viselkedés?
– Nincs olyan követelmény az iszlámban, hogy a mozlimoknak ki kell emelkedniük egy társadalomból, feltétlenül az első helyre kell kerülniük. Nálunk szigorú morális értékeik vannak, az alapvető tanítások, amelyeket a hívő mindennapjaiban gyakorol, olyan iránymutatások, amelyek alapján élünk, tesszük a dolgunkat. Ha valaki elfogadja ezeket és ez alapján él, akkor hasznos tagja lesz a társadalomnak. De ehhez feltétlenül szükséges az alapvető értékek elfogadása és szem előtt tartása. Azaz mi semmiféle feltételeket nem szabunk.
– Egy vatikáni tisztviselő nemrégiben azt írta, hogy Európának vissza kell térnie a keresztény gyökerekhez, a vallás gyakorlásához, hiszen azt látjuk, hogy a bevándorló mozlimok mind megtartják és gyakorolják vallásukat, ezzel jóval erősebb öntudattal bírnak, mint a hitehagyott és Istentől elforduló Európa. Ön egyetért ezzel?
– A mozlimok szerint az embernek követnie kell a vallását, legyen szó az iszlámról, a judaizmusról vagy a kereszténységről. Az ember igenis ragaszkodjon a vallásához! A korábban említett értékeket szem előtt kell tartani, hiszen itt általános közjóról beszélünk, és az erkölcsileg erős, vallásához ragaszkodó emberek tömege csak jót tud teremteni.
– Hanyatlóban van-e erkölcsi értelemben Európa az al-Azhar mecsetből nézve?
– Ha így is van, a társadalom számára az egyetlen kiút a valláshoz való visszatérés. Valóban látványos Európa hitehagyása, de mindig van megoldás, például azoknak az embereknek a követése, akik az erkölcsös úton járnak.
– Az iszlám világ küzd hasonló problémákkal? Hiszen az önök kultúráját is érik külföldi hatások, önöknél is végbement egyfajta globalizáció, van televízió és idegen, nem mozlim filmek.
– Az iszlám örökös érvényű, szilárd téziseket ad a hívők kezébe, amelyeket követni lehet és kell. Az imádkozás, a böjt, az alamizsnaadás, a hitvallás, valamint a mekkai zarándoklat az iszlám öt pillére, ezeken nem lehet változtatni, ezeket el kell fogadni. Vannak olyan nyugatról érkező eszmék persze, amelyeket vissza kell utasítani, de vannak olyan gondolatok, amelyek összeegyeztethetők az iszlám szellemiségével. Ezért nincs is ellenünkre semmiféle külföldről érkező gondolat vagy eszköz, amely gazdagíthat minket.
– Honnan tudják, hogy gazdagítja önöket, vagy veszélyes a számukra, hiszen egyes mozlimok saját vallási téziseiket is félremagyarázzák, terroristák lesznek. Menynyire egészséges erkölcsi értelemben az iszlám világ?
– Egy alapszabályunk szerint a kormányzás a többséget illeti meg. Nálunk is igaz az, hogy a kivétel csak a szabályt erősíti, így nem szabad a kivételt képező cselekedetek alapján megítélni az iszlámot. A mi vallásunk elítéli az erőszakot, a gyilkosságot, a terrorizmust, ehelyett a párbeszédet tanítjuk, az elfogadást szorgalmazzuk. A Koránban is azt olvashatjuk: Jók és igazságosak legyetek azokkal, akik nem harcolnak ellenetek, akik nem űznek ki benneteket lakhelyeitekről!
– Valaha az al-Azhar mecset az iszlám világ első számú kulturális központja volt. Most, ezer évvel a fénykor után milyen a megbecsülése?
– A mecset megmaradt a vallástudományok központjaként, rengeteg helyről érkeznek a mozlimok hozzánk, hogy ott tanuljanak. Mi az iszlám mérsékelt olvasatát képviseljük, az a célunk, hogy az emberekben tudatosítsuk ennek az irányzatnak az üdvösségét.
– Visszatér-e az aranykor, lesz-e újra az al-Azhar az egész világ kulturális-tudományos központja?
– Ha Isten is úgy akarja, akkor lesz.