Készülődés az őszi választásra

A közhangulat most sok szempontból hasonló, mint 2008 tavaszán volt. Remény és várakozás érzékelhető az ország szinte minden részében. A választók bizakodnak, arra számítanak, hogy a központi hatalom után megújíthatják a helyi hatalmat is

Nem egészen egy hónap múlva ismét az urnához járulhatnak a választók: október 3-án általános önkormányzati voksolás és kisebbségi szavazás is lesz Magyarországon. Különösen balliberális berkekben eleinte azt terjesztették, nincs nagy tétje ennek az őszi választásnak, hiszen valószínűsíthető a Fidesz fölénye. Többször elmondták: csekély az érdeklődés, nem lehet különösebb mozgolódásra számítani sem Budapesten, sem vidéken.
A szociálliberális holdudvar mostani érvei a 2008-as népszavazást megelőző szlogenekre emlékeztetnek. Akkor is az volt a taktika, hogy jelentéktelennek kell feltüntetni az egész várható eseménysort: a kampányt, a felkészülést és magát a szavazást is. Úgysem történik és nem is történhet semmi. Mindössze arról van szó, hogy március 9-e után majd március 10-e következik. Annyiban tényleg igazuk volt, hogy egy ideig még Gyurcsány Ferenc maradt a miniszterelnök. A bomlás ugyanakkor már másnap, a szociális népszavazás nem hivatalos eredményének közlése után elkezdődött. Hogy átmentse hatalmát, az SZDSZ – a népszerűnek nem nevezhető Horváth Ágnes kirúgására hivatkozva – kilépett a koalícióból. A párt nem sokkal később meg is szűnt, de Gyurcsánynak is távoznia kellett pártjuk és kormányuk éléről. Annyit értek csak el, hogy az egyéves interregnum beiktatásával, Bajnai Gordon kinevezésével meghosszabbították hatalmukat. A közhangulat most sok szempontból hasonló, mint 2008 tavaszán volt. Remény és várakozás érzékelhető az ország szinte minden részében. A választók bizakodnak, arra számítanak, hogy a központi hatalom után megújíthatják a helyi hatalmat is. Egységes irányítás alá helyezhetik az országot. A torzsalkodást, a bizonytalanságot a kiszámíthatóság, a biztonság, a cselekvőképesség váltja fel. Korábban sem a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj mozgatta meg a fantáziát, és késztette voksolásra az embereket. Egyszerűen szerették volna leváltani, elzavarni az erőszakos és felkészületlen tisztségviselőket. Szavazatukkal egy új politika alapjait kívánták megteremteni. Az ajánlószelvények augusztus 16-i kézbesítése óta mostanáig eltelt két hét azt igazolja: az önkormányzati választásra komolyan készülnek az ország polgárai. Nincs szó érdektelenségről, sőt: a 17 ezer képviselői helyre csaknem hetvenezren pályáztak – ennyien gyűjtöttek érvényes kopogtatócédulákat. A pártok és a társadalmi szervezetek is mozgósították erőiket: a választási hatóságok több mint 370 szerveződést vettek nyilvántartásba. A 3200 település csaknem kilencezer polgármesterjelöltet állított.
A választás július 16-i kiírása után – a kampány hivatalos kezdetén – az Országgyűlés ellenzéki pártjai arra is hivatkoztak, hogy kedvezőtlenül változott a választójog. A májusban megalakult új parlament a Fidesz és a KDNP kétharmados többségével szerintük saját érdekei szerint, erőből módosította a jogszabályokat. Kifogásolták, hogy a kampány rövidebb, az önkormányzati képviselők számát harminc-negyven százalékkal, az ajánlások összeggyűjtésének időszakát pedig húsz nappal csökkentette a törvényhozás. Most, a jelöltállítás lezárultával leszögezhető: a kritikák nem voltak megalapozottak. A kis pártok nem kerültek hátrányosabb helyzetbe. Egyszerűen annyi történt, hogy a képviselőház összehangolt, ésszerű cselekvésre sarkallta a politika résztvevőit. A politikából élő személyek számát pedig az ország teherbíró képességéhez igazította. A választók régóta követelik ezt – nagyjából húsz esztendeje. Mivel azonban a hatalmi garnitúra eddig nem volt képes az önkorlátozásra, a közhangulat néhány éve nyilvánvalóan ellene fordult. Megkockáztatható: a szavazók az áprilisi országgyűlési választáskor nem utolsósorban azért adtak kétharmados felhatalmazást a Fidesz és a KDNP pártszövetségének, hogy végre ezen a területen is bekövetkezzenek a változások. Módosuljon a kétharmados választójogi és önkormányzati törvény. Ennek nyomán legyen, aki kellő eréllyel és határozottsággal lép fel, s rendbe teszi az ország dolgait.
Az ellenzék ellenvetéseit a tények is cáfolják. A fővárosban például a kormánypártok és az MSZP mellett a múlt pénteki határidőig a Jobbik és az LMP is összegyűjtötte a 28 ezer ajánlószelvényt, s így a jelenlegi állás szerint négy főpolgármester-jelöltje lesz Budapestnek. Látnivaló: a pártok és jelöltjeik mellett a főváros lakói is készülnek az október 3-i megméretésre. A Demszky-korszak várhatóan végérvényesen lezárul. Nemcsak azért, mert a főpolgármester maga sem kíván tisztségében maradni, hanem mert ezt már nem is tehetné meg. Irányítása alatt Budapest a korrupció, a felelőtlenség, a gőg és a dilettantizmus jelképe lett. A liberalizmus a fővárosban is kudarcot vallott. A zöld területeket profitérdekből plázákkal építették be, a négyes metróra hivatkozva az elmúlt húsz évben lezüllesztették a tömegközlekedést, a kivételes szépségű várost ellepte a szenny. Az ünnepi megemlékezést rendőrroham verte szét. A közszolgáltató vállalatok vagyonát meggondolatlanul privatizálták. A városházán és környékén mindennapos jelenséggé vált a nokiás dobozok átadása, a barátok, a családtagok, a támogatók pozícióhoz juttatása. A Hagyók és a Hunvaldok városa csak akkor nyerheti vissza polgári szemléletét, ha szakít az elmúlt húsz esztendővel. A Fidesz– KDNP jelöltje, Tarlós István új értékrendet, programot hirdetett. Mindenekelőtt kevesebb hivatalnokkal kívánja működtetni a több mint ezer alkalmazottat foglalkoztató Főpolgármesteri Hivatalt. A közszolgáltató vállalatok külföldi résztulajdonosaival tárgyalásokat folytatna, így gátolná meg a háztartási kiadások növekedését. A hatalomgyakorlásba bevonná az ellenzéki pártok és a szakmák képviselőit is, hogy a városfejlesztés átlátható és kiegyensúlyozott legyen.
Az önkormányzati választásra már készülnek a szavazólapok. A dokumentumokra hamarosan felkerül a jelöltek, a pártok, társadalmi szervezetek neve. A voksolás remélhetőleg botrányok nélkül zajlik le, az április parlamenti választás óta ugyanis nemcsak a jogszabály módosult, de kicserélődött az Országos Választási Iroda vezérkara és megújult az Országos Választási Bizottság (OVB) is. A korábbi OVB-t a választásnapi információk visszatartása, a részeredmények késői közlése, az elfogadhatatlan tájékoztatás miatt elsöpörte a népharag.
Az október 3-i eredmény pontosan nem jósolható meg, nem kétséges azonban, hogy nagy átrendeződések várhatók. A politikusok számának csökkentése miatt sokan kihullanak a hatalomból. Kevesebb jövedelmező közfunkció jut a pártok képviselőinek az önkormányzati bizottságokban, a helyi vállalatok és intézmények vezérkarában, valamint a polgármesteri hivatalokban. Annál is inkább, mert a kormányzat a jövő évtől új, hatékonyabb közigazgatási rendszert vezet be. Most, szeptember elsejétől ismét megszervezte a Gyurcsány-kabinet idején alkotmányellenesen megszüntetett megyei közigazgatási hivatalokat. Ezzel megteremtette az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.
A választást követően hasonló lehet a helyzet ahhoz, mint amit a 2008-as referendum után tapasztaltunk. Akkor a Gyurcsány mögött álló koalíció bomlott fel, és az SZDSZ szűnt meg, októbertől az egész baloldal jövője válhat kérdésessé. Az már most bizonyos, hogy a megélhetési politikusoknak munka után kell nézniük.