Méltánytalan kereskedők

Egyes felvásárlók olyan területekről is elvárják a leszerződött mennyiségű mezőgazdasági termény leszállítását, ahol a rossz időjárás miatt szinte semmi sem termett – jelentette ki lapunknak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. A szervezet szeretné kötelezővé tenni a vis maior esetek elfogadását.

Megválasztották az NFA felügyelőit. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága tegnap megválasztotta a szeptember elsejétől ismét önálló intézményként működő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet felügyelőbizottságának tagjait. A testület fogja ellenőrizni a Nemzeti Földalap működését. Tagjai: Péter Mihály, a Magosz alelnöke, Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára, Lemencsics András, az MgSzH fővárosi és Pest megyei erdészeti igazgatóságának vezetője és Roszik Péter, a Győr-Moson-Sopron Megyei Agrárkamara elnöke.

Továbbra is érkeznek olyan jelzések hozzánk, amelyek szerint a multinacionális kereskedőcégek, nem törődve azzal, milyen katasztrófa sújtotta a gazdálkodókat, betű szerinti szerződésteljesítést várnak el – mondta érdeklődésünkre Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke. Jakab István szerint az ilyen esetekre megoldás lehetne, ha a kereskedőknek kötelező lenne elfogadni a falugazdászok vagy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) által kiállított igazolást, amely szerint az érintett földeken természeti katasztrófa, úgynevezett vis maior helyzet állt elő. Ez pedig mentesítené az adott földeken gazdálkodókat a szállítási kötelezettség alól.
A Magosz elnöke felháborítónak tartja a kereskedők magatartását, hiszen, mint mondta, nem elég, hogy a gazdálkodók elvesztették egész évi befektetésüket és munkájuk gyümölcsét, még arra is köteleznék őket, hogy jó drágán vásároljanak terményt a piacról, hogy azt az aláírt szerződés szerinti mennyiségben és általában a vételinél jóval alacsonyabb áron adják át a kereskedőcégeknek.
Idén 110 ezer hektáron pusztult ki a gabona az árvíz miatt. Több mint 4000 hektárnyi földet még augusztus közepén is árvíz, 43 ezer hektárt pedig belvíz borított. A Magyar Agrárkamara becslése szerint az utóbbi hónapokban több mint százmilliárd forint kárt okozott az időjárás a mezőgazdaságban. Az árvíz, a viharkárok és a belvíz nemcsak a gabonatermelőket, hanem más termény-előállítókat is kritikusan érintett. Csak példaként említhetjük a makói térséget, ahol ebben az évben alig termett hagyma.
A Vidékfejlesztési Minisztérium több esetben is foglalkozott az önhibájukon kívül bajba került gazdák helyzetével. A minisztériumi hatáskörbe tartozó intézkedési lehetőségek közül egyszerűsítették a vis maior bejelentésének eljárási rendjét, jelezték a versenyhivatalnak, hogy alaposabban ellenőrizze a felvásárlók esetleges erőfölényes lépéseit, az EU illetékes bizottságánál pedig kezdeményezték, hogy a kárt szenvedett gabonatermő területeken egyszerűsített eljárással fizethessék ki a területalapú támogatás előlegét.