Nemtudomkák bohózata

Tisztázzunk két dolgot. Az egyik, hogy 2006-tal kapcsolatban, aki rendőri túlkapásokról beszél, az vagy a szavak jelentésével nincs tisztában, vagy összetéveszti a rendőri intézkedést a horgászattal. A rendőri túlkapás, amikor a yardnak eljár a keze, és lekavar egy pofont a delikvensnek. Az túlkapás. De szemet kilőni, bordát, lábat eltörni, ujjakat kitörni, meztelenül guggoltatni, fekvő embert összerugdosni, tömegbe lovasrohammal belegázolni, fejre célozni, nemzeti lobogón áthajtani, rokkantakat gyártani egy békés tüntetés résztvevőiből, berontani a sörözőbe és véresre verni a vacsorázókat, ez lenne a túlkapás?
Tekintve, hogy az esemény 2006. október 23-án történt a forradalom évfordulóján, ez a legocsmányabb, legbrutálisabb, kitervelt és nevelési célzatú gigapofon volt a magyar emberek arcára. Hadd tudják meg, hogy a mi „szolgálunk és védünk” rendőrségünk egy csapásra gyilkos hordaként tud viselkedni. Ha parancsot kap. A másik dolog, hogy sokak véleménye szerint nem parlamenti meghallgatásokkal kellene itt bűvészkedni, bűnvádi eljárást kellene éppen Gergényi Péter ellen is indítani, mert aki azt mondja az ország szemébe, hogy nem volt vipera és lefújta a szél az azonosítókat, az szemébe hazudott annak a nemzetnek, amelynek védelmére felesküdött. Ez pedig nem tréfa.
Márpedig az a meghallgatás, amelyet a 2006-os, október 23-i események kivizsgálásra, valamint a tévészékház ostromával kapcsolatban folyik, bohózatba illő cselekmény. Először is a volt miniszterelnök, aki kifejezetten pozitívan állt a vérfürdőhöz, és megköszönte a rendőröknek, hogy megvédték az úgynevezett békés többséget, és egy későbbi interjúban elismerte, hogy beavatkozott a dolgok menetébe, nem is egyszer, nem hajlandó a meghallgatáson megjelenni. Illetve az MSZP szóvivője ezt tolmácsolta. Gyurcsány felelőssége abban is megáll, hogy semmiféle főrendőrnek nincs akkora hatalma, hogy ilyesfajta parancsot saját illetékességéből kiadjon. A meghallgatás lehet, hogy az albizottság tagjait elégedettséggel töltötte el, szerény nézőként ügyetlen színházasdit láttunk nemtudomkák gyülekezetével. A Demszky Gábor által kitüntetett Gergényi Péter nem tagadta meg máskor is tenyérbe mászón pimasz modorát, és ezt az embert vasprefektusnak becézve nyalta évekig a liberális sajtó. Természetesen szerinte minden úgy volt jól, ahogyan történt, szakszerűen döntöttek, talán az egyetlen kellemetlen tény az, hogy kevés rendőr volt ott. Ami pedig a felelősséget illeti, hát azok bizony csak egyéniek lehetnek. Így Gergényi. Ez jó, mivel az ügyészség akkor megállapította, hogy az egész eseményt képtelenség feltárni, mert a rendőrök símaszkot viseltek, azonosító szám nélkül, ezenkívül a meghallgatásukkor általános volt a válasz, hogy nem láttak és nem hallottak semmit. Köszönjük, Gergényi úr. A Wikipédián, ha igazat írnak, önnek van egy Becsületrendje is. Párizsban is ön oszlat? Érdekes, hogy semmit nem tudott arról a gettóról a rádió udvarán, és tiltakozott, amikor egy tanú elmondta, mit csináltak a lefogottakkal. Őszintén? Leszerepelt az egész Gyurcsány-kormány rendészete miniszterestül, főkapitányostul. Petrétei József és Kondorosi Ferenc papucsban, vagy a lábukat egy lavór meleg vízben áztatva nézték végig a Hír TV-n, hogy mint verik véresre azokat, akikért felelősek voltak. Szabadfi Árpád főkapitány-helyettes annyira meg volt illetődve, hogy Gyurcsány felhívta telefonon, hogy a heveny kézreszketésen kívül alig emlékszik másra. Lapid Lajos, Gergényi akkori helyettese szintén a rendőröket meg a felszerelést kevesellte. A meghallgatás végén valaki odakiabálta, hogy „Szégyellje magát!”. Tegyük többes számba: szégyelljék magukat!