Nulladik évfolyam a leszakadt rétegeknek

A tervek szerint a jövőben nem kerülhet úgy az első osztályba gyerek, hogy az alapvető ismeretekkel sem rendelkezik, hiszen így már hatévesen behozhatatlan a hátránya. Az új oktatásirányítás az általános iskolai tanulmányok megkezdése előtt nulladik évfolyamon zárkóztatná fel a lemaradt gyerekeket.

Pályázat. Hátrányos helyzetű fiatal diplomás vagy diploma előtt állóknak hirdetett képzést az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. Az októberben kezdődő nyolchetes program résztvevői havi 250 dolláros ösztöndíjban részesülhetnek, a nem budapestieknek térítésmentes lakhatást biztosítanak. A programban származásuk, társadalmi-gazdasági státusuk, nemük vagy fizikai korlátozottságuk következtében hátrányos helyzetűek vehetnek részt, a különösen nehéz körülmények közt élők előnyben részesülnek. Feltétel a középfokú angolnyelv-tudás. A pályázók angol szakmai nyelvi képzést kaphatnak, fejleszthetik üzleti és pénzügyi gyakorlat, etika, kutatási és jelentés-, illetve tanulmányírási készségeiket, gyakorlatot szerezhetnek például hálózatépítésben. A nagykövetség segíti az elhelyezkedést is. Jelentkezni szeptember 20-ig lehet egyoldalas, angol nyelvű önéletrajzzal és legfeljebb kétoldalas, angol nyelvű motivációs levéllel a [email protected] címen. A levélben kell kifejteni, a pályázónak milyen nehézségeket kellett leküzdenie a diploma megszerzéséhez. (Index)

Merőben más szemléletet képvisel az új oktatásirányítás a halmozottan hátrányos helyzetű, jórészt roma gyerekek iskolai integrációja terén, mint a liberális Magyar Bálint és utóda, a szocialista Hiller István. A baloldali oktatási miniszterek az azonnali és totális integrálásra törekedtek, ez azonban ellentétes hatást váltott ki: a magasabban kvalifikált családok elvitték gyerekeiket az iskolából, mert úgy gondolták, hogy a problémás és hiányos tudású diákok a többi gyerek fejlődését is visszafogják. A 2010-es integrációkutatás bebizonyította: a liberális integrációs oktatáspolitika kudarcot vallott, hiszen az utóbbi hat évben nőtt az iskolai szegregáció.
A Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárság szerint a leszakadt rétegek felzárkóztatásához nem elég, ha mindenkit egy osztályba terelünk, a hátrányok előzetes ledolgozása nélkül ez inkább káros, mint hasznos. Ahhoz pedig, hogy a gyerek felzárkózzon a többiekhez, külön oktatás szükséges.
– A hátrányos helyzetű gyerekek oktatási integrációját csak úgy lehet sikeresen megvalósítani, ha előtte átmenetileg – felkészült szakemberek segítségével, speciális felzárkóztató oktatással – szegregáljuk őket – jelentette ki lapunk érdeklődésére Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár. A szakember leszögezte: a súlyos viselkedésproblémákkal vagy az alapvető ismeretek hiányával küzdő gyerekeket terveik szerint a jövőben nem küldik majd azonnal az általános iskolába. Ha a kicsi már hatévesen hátrányokkal ül be az iskolapadba, képtelen lesz felzárkózni a többiekhez. A tervek szerint a jövőben általános iskolai előkészítő osztályokat, nulladik évfolyamokat indítanak azoknak az iskolás korba lépett gyereknek, akik valamilyen területen le vannak maradva a többiektől. A kicsik csak a sikeres felzárkózás után kerülnek majd be az első osztályba, ahol már egyenlő esélyekkel vágnak neki a tanulásnak. Gloviczki leszögezte: a tervek szerint szigorítanak majd az iskolaérettséget mérő vizsgálatokon is, hogy ne csak a teljesen alkalmatlanokat szűrjék ki, hanem azokat is, akik egy-egy területen felzárkóztatásra szorulnak.
– Társadalmi szinten a szegregálás, vagyis egy bizonyos csoport többiektől való elkülönítése negatív dolog, az oktatásban azonban átmeneti jellegű elkülönítésre bizonyos esetekben szükség lehet. A hátrányos helyzetű gyerekek esetében pedig csak az átmeneti szegregálással juthatunk el odáig, hogy a felzárkóztatott gyerek a későbbiekben sikeresen együtt oktatható legyen a többiekkel – szögezte le a helyettes államtitkár.
Emlékezetes: lapunk tegnap elsőként számolt be arról a kutatásról, amelynek adatai szerint kudarcba fulladt a Magyar Bálint és Hiller István nevéhez fűződő erőszakos integrációs politika, a lakosság és az önkormányzatok ugyanis ellenálltak a kényszerítő jogszabályoknak. A még Hiller István (MSZP) korábbi oktatási miniszter megbízásából készített kutatás szerint az elmúlt hat évben a vizsgált intézmények között 34 százalékkal nőtt a cigány többségű iskolák száma, és az utóbbi években tovább erősödött a községekben az a tendencia, hogy a helyi elit gyermekeit szülei nem a település iskolájába járatják, így az egyiskolás települések gettósodása elkerülhetetlen. Az elmúlt négy évben nem sikerült érdemben csökkenteni a roma és a nem roma tanulók közötti szakadékot a továbbtanulás szempontjából sem. A 2009/2010-es tanévben a nem romák 71,8 százaléka tanult tovább szakközépiskolában vagy gimnáziumban, addig a romák esetében ez arány csupán 26,8 százalék.