Oktatni kellene a kreativitást

A Magyar Nemzet vélemény rovatában augusztus 28-án két figyelemre méltó cikket is olvashattunk. Az egyik Az integráció rögös útjai címmel a cigány kisebbség felzárkóztatásának lehetőségét, a másik a magyar kreativitás hasznosításának szükségességét tárgyalja. Előbbit Miksa Lajos nyugalmazott pedagógus, utóbbit Körmendy Zsuzsanna írta. A két, látszólag nagyon távoli témájú írást szorosan összekapcsolja tárgyuk stratégiai jellege és a megoldás eszköze, a kreativitás és a tenni akarás, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a humán tőke.
A cigányság integrációja kétségtelenül nemzeti sorskérdés. A megoldás útja, amint azt már az előző polgári kormány meghatározta, a tanulás és a munka. Tanulási lehetőség és kötelezettség a gyermekeknek, munkalehetőség és -kötelezettség a felnőtteknek. Mindez azonban a megoldásnak csak szükséges, de nem elégséges feltétele. Ahogy a cikk szerzője is állítja, a cigányságnak nemcsak a körülményein, hanem az értékrendjén és a motivációin is változtatni kell. Ehhez pedig a felnőtteknek is változni, fejlődni, tanulni kellene. És nem csak a cigányoknak. A balliberális oktatásügy, az oktatás színvonalának hanyatlása és némely médium működése súlyos morális és intellektuális károkat okozott és okoz folyamatosan a társadalom széles rétegeiben. Ezt többek között felnőttképzéssel lehetne és kellene ellensúlyozni. „Több intézkedés mellett olyan felnőttképzésre is szükség lenne, amely belülről indít el átalakulást. Egyszerre kínál vonzó értékrendet, gyakorlatias ismereteket és használható szaktudást” – írja Miksa tanár úr. Egy súlyos problémára átgondolt, megvalósítható megoldást javasol: a cigányság népfőiskolai oktatását.
A magyar kreativitásról írt cikk valójában egy rendkívüli erőforrásra hívja fel a figyelmet, amelyet használata nem fogyaszt, hanem gyarapít. A társadalmi kreativitás hasznosításának teljes rendszerét egyetlen ember nem képes kidolgozni. Kollektív bölcsesség szükséges hozzá.
További feladat a kreativitás oktatásának bevezetése. Utóbbi mondat feltehetőleg sokakat meglep. Hiszen úgy tudtuk, a kreativitás született adottság. Valójában azonban megfelelő módszerekkel jelentős mértékben fejleszthető, illetve megtanulható. E téren korszakalkotó munkát végzett Edward de Bono máltai származású, angol pszichológus, aki kidolgozta a kreatív gondolkodás módszertanát. Problémafeltáró, problémamegoldó technikáit nagyvállalatok, kormányok és kormányzati intézmények alkalmazzák világszerte. Több könyve jelent meg magyar nyelven is. Fontos volna, hogy iskoláinkban, felnőtteknek szóló tanfolyamokon, illetve a tervezett népfőiskolákon is tanítsák számos országhoz hasonlóan kreatív gondolkodási programját.
A társadalmi kreativitás országos és helyi problémák megoldásában, legyenek azok műszaki, közgazdasági vagy éppen szociális természetűek, egyaránt használható volna. Látni kell azonban, hogy amíg jók vagyunk az ötletekben, nagyon gyengék a megvalósításukban. Ez sajnos régi magyar hagyomány. Számos kiváló magyar találmány kudarcát, meghiúsulását lehetne itt említeni a régebbi és a közelebbi múltból egyaránt. Sürgősen fel kellene tárni ennek okait, és megfogalmazni az elhárításukhoz szükséges teendőket. Ha sikerülne, az innovációs folyamat eredményesebbé válna. Nagyon fontos továbbá, hogy tisztában legyünk vele: a kreativitás kibontakozásának segítése, a kreatív gondolkodási és problémamegoldó módszerek oktatása és alkalmazása rendkívül hasznos és támogatandó törekvés, de a kreativitás egy öszszetettebb erőforrásnak, a humán tőkének a része. A humán tőke magában foglalja a kreativitás mellett a lakosság képzettségét, tapasztalatait, szorgalmát, tetterejét, tűrőképességét és még számos egyéb tulajdonságát. A szellemi és a gyakorlati ismeretek mellett a morális és mentális beállítottságot, adottságokat is. A kreativitás csak az erős társadalmi tőke közegében tud igazán kibontakozni és gyakorlati eredményeket hozni.
Lehet, hogy éppen ez találmányaink kudarcának egyik oka?
A humán tőke olyan erőforrás, amely egyszerre tárgya és legfontosabb eszköze a nemzeti stratégiának. Vagyis egyfelől stratégiai feladat a fejlesztése, növelése, másfelől nélkülözhetetlen erőforrás gondjaink megoldásában.
Baranyai László
gazdasági mérnök
e-mail