Postán is érkezhet a körözési indítvány

Csaknem egy héttel a 21 éves Pernille Marie Thronsen meggyilkolása után tegnap végre felkerülhetett az Interpol körözöttjeinek listájára Csao Fej neve is. Ismert, a kínai állampolgárságú, Ferihegyről ismeretlen helyre távozott fiatalembert gyanúsítják a norvég lány megölésével. A késlekedés miatt a norvég sajtóban többen is bírálták a magyar igazságszolgáltatás rendszerét.

Öt napba telt a magyar hatóságoknak, hogy nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki a vasárnap Budapesten holtan talált huszonegy éves norvég diáklány gyilkosa ellen – derült ki a BRFK tegnapi tájékoztatásából. A huszonhat éves Csao Fej azonban – mint ismert – már röviddel Pernille Marie Thronsen megölése után elhagyta az országot. A norvég lapok és a tv-híradók nyilatkozói időközben élesen bírálták a magyar igazságszolgáltatás rendszerét, amely szerintük ez esetben a gyilkos menekülését segíti.
Finn Abrahamsent, Oslo egykori rendőrfőkapitányát lapunk is megkereste. Az egykori főrendőr védelmébe vette magyar kollégáit, akiket kötnek a jogszabályok. Megdöbbentőnek és érthetetlennek tartotta ugyanakkor, hogy egy európai uniós tagországban ilyen elavult, bürokratikus eljárásjogi rendszer van hatályban. Abrahamsen azt is elmondta, hazájában a rendőrségnek csupán az illetékes államügyésszel kell egyeztetnie, így pillanatok alatt uniós vagy akár nemzetközi körözés is kiadható a bűnözők ellen.
A nemzetközi elfogatóparancs kiadásának hazánkban sincs különösebb feltétele, a nyomozó hatóságnak elég azt igazolnia, hogy a gyanúsított bűncselekményt követhetett el, és elhagyta vagy elhagyhatta Magyarországot – közölte lapunkkal Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. A jogász felhívta a figyelmet, hogy a hazai gyakorlatban a rendőrség először az ügyészségnek terjeszti be az indítványt, majd a bíróság dönt a kényszerintézkedésről. A vádhatóságokon és a bíróságokon többek között éppen azért van állandó ügyelet, hogy a szökések megakadályozására minél hamarabb kiadhassák a nemzetközi körözéseket.
A rendőrök általában személyesen viszik be az ügyészségekre az iratanyagokat, de onnan gyakran már postai úton kerül a bíróságra. Ezért előfordulhat, hogy a nemzetközi elfogatóparancsot egy-két nappal a gyanúsított szökése után bocsátják ki. Az európai és a nemzetközi körözésre együtt és külön is javaslatot tehet a nyomozó hatóság, akár a belföldi kereséssel egyszerre. Ha a gyanúsított bizonyosan az öreg kontinensen bujkál, jóval célravezetőbb az európai elfogatóparancs, mert a tagállamok között jogsegély egyezmény van – tette hozzá Bánáti János.