Széchenyi-vitairat: jó helyzetfelmérés

Jó helyzetelemzésnek tartotta az új Széchenyi-terv vitairatát a résztvevők nagy része hétfőn, a Magyar Szociális Fórum kerekasztal-tanácskozásán, ugyanakkor hiányolták belőle a konkrétumokat. Közgazdászok szerint uniós megoldásra van szükség az adósságszint csökkentésére.

A vitairatban foglaltakat nagyon jó helyzetfelmérésnek tartja, de a felvetett problémák megoldásának lehetőségét hiányolta Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum tanácskozásának szervezője. Így például hasztalan kereste a Széchenyi-terv vitairatából a külföldi tőke hazai kiváltságainak korlátozásáról szóló paszszust, de szerinte a magyar exportban köztudottan magas importhányad kiváltására sincs benne megoldás. A szakember olyan támogatási rendszert várna a kormánytól, amely a hazai ipar és mezőgazdaság felfuttatásával részben helyettesíti az importot. Szintén jó helyzetelemzésnek nevezte a vitairatot Karacs Lajosné, a beszélgetésnek helyet adó Munkáspárt alelnöke, és az abban megfogalmazott számos céllal is egyetértett, különösen az állami szerepvállalás növelésével a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatásában.
Varga István közgazdász megalapozatlannak tartja a vitairatban leírt, a gazdaság felfuttatásával kapcsolatos elképzeléseket. Az állam, a vállalkozások és a lakosság ugyanis eladósodott, jelentős saját tőkével nem rendelkezik, alig hitelképes, s a belső piac felfuttatása tisztán uniós pénzek felhasználásával nem lehetséges. A helyzetet rontja, hogy a bankok kevésbé tartják kockázatosnak az értékpapírokat, mint a működő vállalkozások finanszírozását, s ezért alacsonyabb a hitelkihelyezés, mint amekkora lehetne.
Lóránt Károly közgazdász a vitairat legnagyobb hiányosságaként kiemelte, hogy nem tud a jelenlegi valóság és kívánt jövő közé megvalósítható utat felvázolni. Felhívta a figyelmet, hogy a kívánt célt nem tudjuk addig elérni, amíg az ország adósrabszolgaságban van: olyan hatalmas az adósság, amely lehetetlenné teszi a gazdaság dinamikus fejlődését. – Az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikája miatt megötszöröződött az ország adósságállománya. Amíg a GDP 80 százalékára rúgó költségvetési és annak 130 százalékát kitevő külső adósságot nem tudja csökkenteni, addig rendszeresen, visszatérő fizetési nehézségekkel kell számolni a kormánynak – jelentette ki Lóránt.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg Német- és Franciaország, valamint az Egyesült Királyság évi 100 milliárd eurós bevételre tesz szert az adósság-visszafizetésekből, addig hazánk vállát évi ötmilliárd euró törlesztés terheli. Miután a 27 EU-tagországból 13 ugyanilyen adóssággondokkal küzd, uniós szintű megoldást kell találni. – Az uniós pénzekkel nem egyéni beruházásokat kellene támogatni, hanem olyan vertikális összefogásokat, amelyben például a mezőgazdasági termelőtől a fogyasztóig együtt dolgoznak a hazai kkv-k. Így ugyanis biztosítható, hogy a támogatás és a keletkező haszon az országban marad – emelte ki Lóránt.