Török–magyar híd

Építsük együtt a török–magyar kulturális hidat! E civil kezdeményezés Erdal Salioglu török orvostól származik, aki sok éven át praktizált Magyarországon, megszerette hazánkat és kultúránkat. Lelkesedésének köszönhetően muzsikált Isztambulban török szólistákkal az Új Harmónia Fúvósegyüttes, a folytatás szeptember 10-én a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában lesz.

Tölgyesi Gábor
2010. 09. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Zenei híd Törökország és Magyarország között – az elgondolás nem új keletű. Ennek építését még Bartók Béla, valamint a huszadik század legjelentősebb török zeneszerzője és folkloristája, Ahmed Adnan Saygun kezdte el, aki Bartók barátja, segítőtársa volt anatóliai népdalgyűjtő körútján.
Erdal Salioglu török orvos sok éven át praktizált Magyarországon, megszerette hazánkat és kultúránkat. Kezdeményezésére pályázati forrásokból koncertsorozat indult, ennek első állomásaként augusztus 25-én Isztambulban, az egyetemi városrész kulturális központjában muzsikált török szólistákkal az Új Harmónia Fúvósegyüttes. A hangversenyről több török tévétársaság is beszámolt, a magyar zenekar turnéjáról a Duna Televízió is riportfilmet forgatott. A folytatás szeptember 10-én este fél nyolctól a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában lesz.
Felkészítettek bennünket az út előtt, hogy nagyon kedves lesz a fogadtatás, de ami Isztambulban várt minket, minden várakozást felülmúlt – mondta el az Új Harmónia Fúvósegyüttes isztambuli koncertjéről Kovács Gergely kürtművész, a MÁV Szimfonikusok szólókürtöse. – Mindenki előzékeny volt, segített, még akkor is, ha csak annyit tudott rólunk, hogy magyarok, azaz „barátok” vagyunk. Mozart majdhogynem modern zenének számít Törökországban, a közönségnek inkább a török népzenéhez szokott a füle, mégis, érezni lehetett a koncertteremben, hogy a publikumnak őszintén tetszik mindaz, amit játszunk. Megható momentum volt az is, hogy az ötletgazda és koncertszervező Erdal Salioglu a tiszteletünkre adott fogadáson tökéletes magyarsággal velünk énekelte népdalainkat. Az ő elhivatottságának köszönhetően talán a következő tervünk is megvalósulhat: Mozart Szöktetés a szerájból című operáját szeretnénk előadni, stílusosan Isztambulban.
A zenei hidat két hozzánk csatlakozott török szólistával építettük: Yusuf Salioglu fuvolistával, aki Gounod Kis Szimfóniájának a közreműködője, valamint Basak Dilara Özdemirrel, aki zongoraművészként és tanárként is nagyon elismert Törökországban, a koncertműsorban Mozart Esz-dúr zongoraötösének szólistája – folytatta a beszámolót Kovács Gergely. – Ők mindketten fellépnek velünk szeptember 10-én a Művészetek Palotájában is. Harmadik vendégművészként Kolonits Klára nemrég Liszt-díjat kapott operaénekesnő fog velünk muzsikálni, Mozart Exultate Jubilate koncertáriáját énekli. Bemutatjuk továbbá Dvorák d-moll Szerenádját, Ahmed Adnan Saygun és Lendvay Kamilló egy-egy művét is.
Az Új Harmónia Fúvósegyüttes 1999 tavaszán alakult, tagjai valamennyien a Zeneakadémiáról indultak. Céljuk, hogy a szerenád- és divertimento-irodalom, az ezek nyomán megszületett romantikus és modern repertoár kiemelkedő alkotásait értő módon népszerűsítsék. Az együttes művészeti vezetője Szatmári Zsolt, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szólamvezető klarinétművésze, tagja többek között Olajos György, a Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar szólófagottosa.
Két oboa, két klarinét, két fagott, két kürt és – talán meglepetésre – még egy nagybőgő is alkotja az együttest. Adódik a laikus kérdés: hogyan kerül ennyi fúvós közé egy vonós hangszer? – Ezt a felállást annak idején Mozart találta ki a munkatársaival, mert bármilyen furcsa is, anyagi megfontolásokból már annak idején sem tudtak mindig teljes zenekart vinni egy-egy staggione „operaturnéra” – mesélte Kovács Gergely. – Mozart saját kezűleg, illetve munkatársai, művészbarátai segítségével sok operát írt át erre az apparátusra. Ehhez a nyolc fúvóshoz kellett még egy hangszer, ami a hangzást selymesebbé, tömörebbé teszi: ez pedig a nagybőgő. E hangszernek köszönhetően egy ilyen együttes megszólalása inkább emlékeztet egy szimfonikus zenekarra, nincs annyira klasszikus fúvószenekar jellege.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.