Három ágazat, összesen 161 milliárd forint bevétel évente – a válságadó nagy részét ugyanakkor néhány nagy piaci szereplő fizeti majd. A kormány 70 milliárd forintos bevételt vár már az idén az „energiaellátó vállalkozásoktól”, ám a fogalom értelmezése még tart az érintettnek vélt társaságoknál. Így egyelőre csak becslések állnak rendelkezésre, hogy az iparágban kinek mennyit kell majd beadnia a közösbe. A gáz- és áramszolgáltatókkal rendelkező E.ON Hungária és a nagykereskedő E.ON Földgáz Trade szakértői előrejelzés szerint a válságadó alapjául szolgáló árbevétel szerint mintegy 15 milliárd forintot lesz kénytelen befizetni. Kutas István, a társaságcsoport szóvivője kérdésünkre elmondta, az a szándék, hogy ne kelljen továbbhárítani a terhet az ügyfelekre. Azonban az árbevétel alapú adó húsba vág, mivel van veszteséges, illetve olyan tevékenységük, ahol az árrés nem éri el az egy százalékot sem.
A Portfolio.hu számításai alapján a Mol 19,5 milliárd forint körüli összeggel járul majd hozzá a költségvetéshez. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató a múlt héten úgy nyilatkozott, a válságadó kevésbé hat kedvezőtlenül a részvényárfolyamokra, mint a negatív makrogazdasági környezet.
Az áramszolgáltató Elmű– Émász cégcsoportról elérhető publikus pénzügyi adatok szerint a válságadóval járó befizetés megközelítheti a tízmilliárd forintot. A hazai gázpiac csaknem ötödét lefedő EMFESZ Kft.-nél egyelőre csak annyit tudtak mondani megkeresésünkre: milliárdos nagyságrendű adófizetésre számítanak.
A távközlési cégektől remélt 61 milliárd forintos bevétel megoszlásáról szintén csak becslések vannak. A különadó a Magyar Telekomnak negyvenmilliárdos, a Telenornak tizenkét-, a Vodafone-nak mintegy hétmilliárd forintos kiadást jelent, míg a UPC-re négymilliárdos szerepvállalás vár. Ez alapján tehát akár néhány plusz milliárd is leeshet a kormány elvárásain túl. A távközlési adó bevezetéséért várhatóan Brüsszelben is meg kell küzdenie a kormánynak, az EU szabályai szerint ugyanis a szektorban azzal a céllal vethető ki speciális illeték, ha az ebből származó bevételeket a szabályozás jelentette kiadások fedezésére fordítják.
A kiskereskedelmi láncoktól várt 30 milliárd forintból a legnagyobb részt a Tesco adja be: az áruházlánc az Országos Kereskedelmi Szövetség hétvégi közlése szerint 12,1 milliárd forinttal járul a büdzséhez. Őt a Spar és az Auchan követi 6,1, valamint 3,4 milliárd forintos terheléssel. A Coop-csoport tegnap közleményt juttatott el lapunkhoz, amelyben kifejtették: tagjai elfogadják a kormány döntését a válságadóval kapcsolatban, mivel úgy ítélik meg, ez középtávon elősegítheti a gazdaság stabilizálását és a kilábalást.
– Dicséretet érdemel a magyar kormány törekvése az államháztartási hiánycélok tartására, az ennek érdekében bejelentett adótervek azonban már kevésbé biztatók – így vélekedtek tegnapi értékeléseikben londoni felzárkózó piaci elemzők a távirati iroda összefoglalója szerint.
origo.hu
Egy nap alatt hatalmas fordulatot vesz az időjárás
