Hangszerek és profi zenészek nélkül is létrehozható zeneiség és zenei élmény is – vallja Nicolas Frize, aki ezúttal az emberi testet szólaltatta meg a koncertjén: a Pierre Schaeffer-féle elektroakusztikus zenei irányhoz tartozó művész a nagy elődhöz hasonlóan szintén a zajok szerelmese. Ezúttal száz fürdőruhás pécsi önkéntes mutatta be, hogy a hang hányféle fajtája és árnyalata csalható ki a bőrből, tenyérből, de még a hajból vagy a körmökből is. A művész akkurátusan vezényel, a lelkes civilek pedig zizegnek, csattognak, zümmögnek és kattognak, ütemre és több szólamban, miközben le sem veszik a szemüket a mesterről, aki rendes karmesterként, pálcával dirigálja a testkórust. A zajokból öszszeálló szimfóniában kevés a hagyományos értelemben vett zeneiség, cserébe felfedezhetjük benne a természet legkülönbözőbb zajait: szélzúgást, esőt, vízcsobogást, avarban szaladgáló állatokat, és a We Will Rock You-t a Queen 1977-es News of the World című albumáról. Abban, hogy mindezt pusztán a színpadon látható száz fürdőruhás test produkálja, kétségtelenül van valami lebilincselő, és az időnként apró pantomimjelenetekké fajuló koreográfiában meg-megcsillan a rendező humora is. Az önkéntesek gyorsan felfogták, hogy mit kell csinálni, és a magyarok különben is érzékenyek zeneileg – mesélt a közös munkáról Nicolas Frize, akit elsősorban a közönsége érdekel. Önkéntesekkel is azért dolgozik, hogy több emberhez jusson el a produkció. Száz önkéntes már száz családot, rajtuk keresztül pedig további befogadókat jelent. Az emberek sokszor talán nem mennek el színházba, koncertre, de eljönnek például egy köztérre, vagy más hétköznapi helyszínre. Frize több évtizede rendez hasonló performanszokat munkahelyeken, iskolákban és börtönökben is. Úgy tartja, a zene egyszeri élmény, ezért soha nem járul hozzá felvételek készítéséhez.
A hangkutatás és új, saját készítésű porcelán hangszerei mellett egyébként klasszikus hangszeres zenét is komponál, de a pécsi közönség teljesen más partitúrát kapott, mint amit Frize a zenészei kezébe ad: az előadás második részében ugyanis kiürült a színpad és a közönség alkotta a kórust. A pisszegés, sustorgás és fütyörészés rendjét Nicolas Frize saját készítésű kottájából kellett kisilabizálni, amelyet könnyedén maga elé képzelhet bárki, aki a ködös gyermekkorban valaha is hangjegyek ismerete nélkül próbált meg „lerajzolni” egy dallamot. Végtére marhaság is lehetne az egész, ahogy felnőtt emberek egy kézzel telecsipkézett papírlapból próbálják kilesni, hogy nyávogniuk kell, vagy sisteregniük. A végére tényleg összeáll valami zeneszerű „zajharmónia”, hangszerek és zeneértés híján, közösen.
(A test hangja – A hang teste, Pécs, ZenePark, október 17.)
origo.hu
Orbán Viktor sok sikert kívánt a felvidéki magyarok új vezetőjének
