Már ketyeg a nyugdíjbomba

Havonta negyvenötezer forintot kell félretenniük azoknak a magyar polgároknak, akik a következő ötven évben mennek nyugdíjba, különben nélkülözniük kell időskorukban. A helyzet a többi uniós országban sem jobb. Európa lakosságának évente akkora összeget kellene megtakarítania, ami még a gazdasági válság becsült költségeit is meghaladja.

Európa polgárainak évente 1900 milliárd euró többletmegtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy nyugdíjaséveikben is elfogadható életszínvonalon tölthessék napjaikat, vagyis a korábbi jövedelmüknek körülbelül hetven százalékához hozzájuthassanak – derül ki az Aviva csoport felméréséből. Ez az összeg az Európai Unió idei GDP-jének közel húsz százalékát teszi ki, és megegyezik azzal a gazdasági mentőcsomaggal, amit az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF meghatározott a pénzügyi válság kezelésére.
– A következő negyven évben körülbelül Európa lakosságának a fele, mintegy 400 millió ember megy majd nyugdíjba, éppen ezért azonnali lépésekre van szükség ahhoz, hogy ne következzen be megélhetési katasztrófa a kontinensen – figyelmeztetnek az Aviva szakértői. Egyetlen reformlépés azonban nem lesz elegendő, hiszen ha a nyugdíjalapok hozama ötről nyolc százalékra emelkedne, a hiány még mindig 1661 milliárd euró maradna. Ha az állami nyugdíj mértékét tíz százalékra növelnék, az 1589 milliárd euróra mérsékelné a további szükségletet. A nyugdíjkorhatár jelentős növelése vagy a nyugdíjak csökkentése önmagában szintén nem vezetne eredményre.
A kilátások hazánkban sem jobbak az európai átlagnál. – Magyarországon a lakosság átlagos éves megtakarítását személyenként 532 ezer forinttal kellene megnövelni ahhoz, hogy megfelelő járadékot kapjanak idős korukban. Vagyis az aktív korúaknak havonta 45 ezer forintot, napi szinten 1400 forintot kellene félretenniük nyugdíjaséveikre – ismertette a nemzetközi felmérés eredményét Bartók János, az Aviva Életbiztosító vezérigazgatója. Ez az összeg egyébként a negyven-ötven éves generációra vonatkozik, a fiatalabbaknak több idejük van félretenni, épp ezért számukra kisebb megtakarítás is elég. A nők egyébként különösen nehéz helyzetben vannak, mivel ők általában kevesebb fizetéssel mennek nyugdíjba, mint a férfiak.
A tájékoztatón jelen volt Iván László fideszes politikus, az Országgyűlés nyugdíj- és idősügyi albizottságának elnöke is, aki elmondta: a kormány nem gondol a magánnyugdíjpénztárak államosítására, de az állami és a magánpénztáraknak harmonikusan kell együttműködniük. Iván László hozzátette: januártól a kormány lehetővé teszi a negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nőknek a nyugdíjba vonulást. Tényként említette azt is, hogy a nyugdíjpénztár hiányát az állam pótolja ki. A távirati iroda kérdésére a képviselő azt is elmondta, hogy az őszi törvényhozásban a kormány nem kíván sem kötelező nyugdíjkorhatárt, se járulékot emelni. – Ugyanakkor előnyöket nyújtunk azoknak, akik a nyugdíjkorhatáron túl is dolgoznak – tette hozzá.