Válságot hozott Sejdiu lemondása

Fatmir Sejdiu koszovói elnök lemondása valószínűleg előre hozott parlamenti választásokhoz vezet, vélekedik a pristinai sajtó, amely nem is tartja meglepetésnek az államfő távozását, miután az alkotmánybíróság olyan véleményt fogalmazott meg, hogy nem töltheti be egyidejűleg az államfői és a pártvezetői posztot.

Sajtóinformációk szerint lemondását megelőzően hosszasan tanácskozott az öt nyugati hatalom (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Államok) képviselőivel, illetve Pieter Feith-tel, a nemzetközi közösség képviselőjével. A hatalmak a médiumok értesülései szerint bele is egyeztek az idő előtti választásokba. A hazai politikai tényezők azonban az intézményes válság elkerülése végett a gyorsabb és egyszerűbb megoldást választanák. Javasolják, hogy Sejdiu pártja, a Koszovói Demokratikus Liga nevezze meg az államfőjelöltet, a parlament pedig szavazza meg.
A koszovói belpolitikai változás nem váltott volna ki ilyen érdeklődést, ha nem akkor történt volna, amikor nagy nehezen megállapodás született a szerb–koszovói párbeszédről, amely döntést kemény diplomáciai küzdelem előzött meg, s amelynek témái ugyancsak nagy politikai harc árán alakulnak majd ki. Erre jött a pristinai „zavaró repülés” – az előre hozott választás –, amely felboríthatja a tárgyalások menetrendjét is.
Még akkor sem lenne minden rendben, ha nem jött volna közbe a koszovói belpolitika felbolydulása. Az EU azt szeretné, ha a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd helyszíne Brüsszel lenne, s maga irányíthatná a tárgyalásokat. Pontosabban Amerika nélkül. Washington azonban ebbe nem megy bele, s várhatólag ez lesz az egyik fontos témája Hillary Clinton belgrádi megbeszéléseinek. Pristina nem is venne részt olyan tárgyalásban, amelyben nem vesz részt Amerika. A Blic belgrádi napilap úgy tudja, hogy Boris Tadics szerb elnök találkozója Barack Obamával is attól függ, hogy mire jutnak Pristinával.