Amennyiben az elmúlt évekhez hasonlóan folytatódik a szőlőültetvények kivágása, akkor egy-két éven belül komoly bajba is kerülhet a hazai bortermelés. A magyarországi ültetvényterület radikálisan csökkent az elmúlt húsz esztendőben, a korábbi 160 ezer hektárról 2009-re 67 ezerre apadt a szőlősök nagysága – tájékoztatta lapunkat Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. E folyamat egyébként nem ellentétes a nemzetközi tendenciákkal, mivel a jelzett időben világszerte 20 százalékkal esett viszsza a szőlőültetvények nagysága. A szakember felhívta a figyelmet arra, ez nem egyenlő a terméscsökkenéssel, mert az elmúlt évtizedekben a termésbiztonság oly mértékig javult, hogy a kisebb területen ugyanaz a mennyiségű szőlő terem. De ez csak a normálishoz közeli időjárású évekre igaz.
Magyarországon a következő időszakban csak az uniós lehetőséget kihasználva, amely támogatja ezt, további ezer-ezerötszáz hektárnyi ültetvényterület fog megszűnni. A pontos területnagyság még nem ismert, mert a brüsszeli apparátus nem döntött a pályázatokról, de várakozások szerint a kérelmek megközelítőleg hatvan százalékát jóváhagyják – mondta Horváth Csaba. Tagadhatatlan, hogy az ültetvénycsökkenéshez hozzájárult az unió, mivel fizetett a termelőknek ültetvényük megszüntetéséért, de szerinte minden esetben a piaci realitás volt a döntő szempont. Vagyis az, hogy az a gazdálkodó, akinek a szőlőterület a birtokában volt, mennyire látta kifizetődőnek annak fenntartását. A gazdasági helyzetet nem a szőlőtermelés szempontjából érdemes nézni, mert a termés 96 százalékából bor készül, vagyis a késztermék piacának alakulása az elsődleges az ültetvények fennmaradása szempontjából. Alapjában véve a borértékesítés lehetősége a meghatározó, másrészt aki csak a szőlőt értékesíti, az gyakorlatilag önként lemond a termékpályán kialakuló jövedelem több mint kilencven százalékáról, mivel a nyereség leginkább a végtermék, ez esetben a bor értékesítésekor jelentkezik. Ebben a kontextusban a borpiac a meghatározó. Itt két dolog domináns, egyrészt a fizetőképes kereslet, másrészt annak megfelelő kiaknázása. Márpedig az utóbbi években a gazdasági válság miatt a fizetőképes kereslet nem alakult túl jól. Ugyanakkor Magyarországon számos olyan tényező rontja a hazai gazdálkodók versenyképességét, amivel európai versenytársaiknak nem kell megküzdeniük – mutatott rá a főtitkár. Ilyen a minősítés díja, amely kétszerese az osztrákokénak, illetve a magas általános forgalmi adó és a helyi adók. Ha ebben változás áll be – amire a mostani kormány kommunikációjából számítani lehet –, akkor minden további nélkül biztosítható, hogy a kritikusnak nevezhető 55 ezer hektár alá ne csökkenjen az ültetvények területe.
Az uniós támogatás miatt várható további ültetvénycsökkenéssel számolva hazánkban jövőre csak 65 ezer hektár körüli területen foglalkoznak majd szőlőtermeléssel. Ez a további egy-másfél ezer hektáros területcsökkenés így még nem okozhat gondokat a borászati ágazatban. Horváth Csaba meglátása szerint ugyanis megfelelő termelési potenciállal bíró ültetvények és normális évjárat esetében 50-60 ezer hektárról teljes ellátást lehet Magyarországon biztosítani, úgy, hogy a külföldi borok behozatala csak a választékbővítést és a kereskedelmi viszonosságot szolgálja. Az idei évvel kapcsolatban elmondta: a tavalyi 3,3 millió után idén kevesebb mint két és fél hektoliter bor kerülhet a pincékbe; az ellátás a korábbi évek készleteivel bőven biztosítható.
Gépbeszerzés. Tegnap óta igényelhető a borászati gépek és technológiai berendezések beszerzéséhez adható támogatás, amelynek mértéke egy- és négyszázmillió forint közötti lehet.
origo.hu
Egy nap alatt hatalmas fordulatot vesz az időjárás
