A tervek szerint az év végétől megszűnik az a szocialista kormányok idején bevezetett, nehezen felfogható gyakorlat, amely szerint különféle civil cégek biztosítják a honvédség laktanyáinak őrzés-védelmét. A megújulni akaró Honvédelmi Minisztérium úgy döntött, nem köt újabb szerződéseket a többnyire kopasz, kigyúrt, bicepszfeszegető alkalmazottakat foglalkoztató „fekete seregekkel”, s ezentúl – milyen furcsa – katonák védik majd a saját laktanyáikat. Ha már a hon védelmét vállalja a honvéd, csak meg tudja védeni a lakhelyét is. Tiszta sor. Dadus mellé sem kell bébiszitter. Természetesen esetünkben is pénz van a háttérben. Jelenleg a magyar állam – konkrétan az adófizető – évente kilencmilliárd forintot költ a laktanyák őrzés-védelmére. (Korábban az ideiglenes megszállók megüresedett és leharcolt körleteit is ők őrizték a kivonulás után – bár ott már nem volt sok ellopnivaló).
Szélesítve a kört, a kiszervezés tipikus esetével állunk szemben. Ugyanolyannal, mint amilyennel legutóbb Pogácsás Szűcs Erikánál, csak ott a rafinált nyugdíjas miniszter asszony nem laktanyavédelem címen vette fel a pénzeket, hanem úgymond sajtófigyelőként. Erre ugyan semmi szükség nem volt, figyelték ott már éppen elegen a sajtót, ellenben Erikának jól jött a havi kilencszázezer, beállt hát ő is a „fekete seregbe”. Érdemes megfigyelni, ahogyan mind mélyebbre ásnak a Gyurcsány-korszak munkásságát, relikviáit kutató tényfeltáró bizottságok, miniszteri biztosok, mind több és több frontszolgálatosra bukkannak a különféle „fekete seregekből”. Ezek sajnos színt vittek a mindennapokba. Amúgy masszív, összeszokott gárdákról van szó, állami zsoldban álltak, mi fizettük őket. Ők meg valószínűleg jót nevettek rajtunk.
origo.hu
Újabb részletek derültek ki a debreceni halálos munkahelyi balesetről
