Bírálat délről. Felipe Calderón, Mexikó elnöke a BBC spanyol világszolgálatában tegnap közölt interjúban idén már nem először volt kénytelen arra hivatkozni, hogy az Egyesült Államok is felelős a Mexikóban zajló heves és véres drogháborúért. Calderón két döntő tényezőre is utalt, amely jelentősen fokozza a 2006 vége óta tartó öldöklés következményeit. Szerinte az elnök, Barack Obama is többet tehetne a két ország határa mentén szinte akadály nélkül zajló fegyvercsempészet visszaszorítása érdekében, hiszen a kartellek a legkorszerűbb fegyvereket szerzik meg. Elődje, George W. Bush még 2004-ben oldotta fel a támadófegyverekre vonatkozó vásárlási tilalmat. Calderón azt is elmondta, mivel az Egyesült Államok a világ legnagyobb kábítószerpiaca, nem érti, hogy Washington miért nem tesz többet a hazai kábítószer-fogyasztás visszaszorítása érdekében. (S. T.)
Soros régóta a demokrata párt támogatójának számít, ahogy a marihuána legalizálását sem most szorgalmazza először. Már a kilencvenes évek elején is megnyitotta pénztárcáját a legalizálásért harcolóknak, mondván, a kábítószer elleni harc több kárt okoz, mint a kábítószer-élvezet maga. Soros szerint a fű szívásának kriminalizálása azt eredményezte, hogy fiatalok tömegei kerülnek börtönbe egy semmiségért, ráadásul a feketepiacon továbbra is korlátlanul és könnyedén beszerezhető a kábítószer. Egyúttal azzal kecsegteti az állandóan pénzszűkében levő államot, hogy az eladott füves cigarettákra kivetett adó évente legalább 14 milliárd dolláros bevételt jelentene. A részleges képviselőházi választáson Soros nem támogat egyetlen demokrata egyletet sem, helyettük olyan, mostanában nagyon népszerű témákkal foglalkozó csoportoknak utal nagyobb összegeket, mint a klímaváltozás elleni küzdelem kutatói. A politikai életet is befolyásoló döntéseiről is ismert Soros tíz esztendőn keresztül évente tízmillió dollárt szán csak erre a témára. Ez Al Gore korábbi demokrata elnökjelölt, Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista szerepét tekintve belpolitikai és üzleti szempontból is jövedelmező befektetésnek tűnik.
A marihuána legalizálása ugyan kevésbé befolyásos ügy, de ugyanúgy politikai érdekeket érint. Barack Obama kormánya határozottan ellenzi a marihuána legalizálását, annak ellenére, hogy egyes esetekben a Soros-féle logikát követte. A tűcsereprogramra például engedélyezte a szövetségi pénzek felhasználását – úgy okoskodva, hogy ha már létezik az intravénás droghasználat, legalább az AIDS terjedését próbáljuk megakadályozni –, a marihuánát azonban elveti. Ezzel épp ugyanúgy gondolkodik egyébként, mint a kaliforniai lakosság, a felmérések szerint népszavazáson a legalizálást el fogják utasítani.
Soros szerepe azonban továbbra sem egyértelmű, ismerve korábbi munkásságát és elképzeléseit. A pénzember legalizálási kampányának 16 éve alatt nagyjából 15 millió dollárt költött különböző támogató tervekre. A Forbes üzleti magazinban megjelent cikkben Rachel Ehrenfeld azt írta, ha Sorosnak nem lennének ellenfelei, egymaga megváltoztathatná az amerikai politikai rendszert. A Nyílt Társadalom Intézetek világszerte többször folytattak politikai tevékenységet (mint hazánkban is), s az sem véletlen, hogy az amerikai izraeli lobbicsoport, az Amerikai–izraeli Közügyek Tanácsának (AIPAC) 2008-ban alapított riválisa, a J Street mögött is Soros áll. Soros három éve rendszeresen bírálja az AIPAC-ot, külön utakat ajánlva az amerikai külpolitikának. Úgy tűnik, mivel az AIPAC nem áll irányítása alatt, új szervezettel próbálja kitúrni a régi izraeli lobbicsoportot.
