Az őszi napsütésben körülbelül 70-en gyűltek össze szombaton, hogy részt vegyenek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportjának homoktövisélőhely-kezelés akcióján Újpesten. A Megyeri híd pesti hídfőjének közelében található helyi védettségű területen immáron hatodik alkalommal jöttek össze önkéntesek és szakértők. Céljuk, megakadályozni, hogy a védett cserjét kiszorítsák a tájidegen fásszárúak egyetlen természetes hazai élőhelyéről.
Az újpesti homoktövis (Hippophae rhamnoides) állományt 1850-ben fedezték fel, maga a 2-4 méterre megnövő tövises cserje azonban sokkal régebb óta ismert termésének magas, a paprikánál is nagyobb C-vitamin-tartalmáról, illetve gyulladáscsökkentő hatásáról – magyarázta Bajor Zoltán, a budapesti helyi csoport vezetője, miután szétosztotta a jelen lévő fiatalok és idősebbek közt a kertészeti szerszámokat. Ki ágvágó ollóval, ki kézifűrésszel kezdett a munkálatokhoz. Miközben gyűltek a gallyak a kijelölt kupacokban, a szakértő elmesélte, hogy először 1974-ben nyilvánították védetté a Káposztásmegyertől pár száz méterre fekvő területet. 1999-ben aztán kiterjesztették a státust, s a mai 24 és fél hektárnyi területen 22 védett növény található. A homoktövis populációja jelenleg nyolcszáz-ezer tőből áll. Hatalmas károk keletkeztek azonban tavaly az állományban. Az elektromos művek (Elmű) ugyanis kétszáztíz, egyenként tízezer forint természetvédelmi értékű tövet vágatott ki a területen keresztülhaladó magasfeszültségű vezetéksora alól.
A homoktövisen kívül itt él az orchideafélék közé tartozó kardlevelű madársisak (Cephalanthera longifolia), a homoki kocsord (Peucedanum arenarium), a felhasználási módjáról elnevezett báránypirosító (Alkanna tinctoria) és a homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata). De a fokozottan védett csikófark, illetve a Natura 2000 jelölőfajok csoportjába tartozó homoki kikerics (Colchicum arenarium) is jelen van. Kevesen gondolnák erről a szinte minden oldalról forgalmas utakkal övezett zöld területről, hogy egyben őzek, rókák és borzok otthona – fejtette ki a szakember. A közelben halad a régi 2-es, illetve az új 2-es út és a Váci út is, ráadásul itt lehet felhajtani a Megyeri hídra is. Az élőhelykezelés másik célja ezért, hogy a szegélyzónákban őshonos fákat telepítsünk – tette hozzá. Ezek ugyanis nagyban csökkentenék a jelenlegi zajszennyezést. Szintén a tervek közt szerepel egy tanösvény kiépítése. Ez utóbbi akár már a jövő év elején elkészülhet.
Az MME novembertől februárig minden hónapban szervez élőhely-kezelési akciót egy-egy természetvédelmi területen. Legközelebb december negyedikén a Csepelen található Tamaricska-dombra várják a vállalkozó kedvűeket. – Minden segítő kéznek örülünk, de fontos tudni, hogy ez nem közönséges szemétszedés – hangsúlyozta Bajor Zoltán. Az önkéntesek munkáját kertészmérnökök, agrármérnökök és biológusok segítik.
origo.hu
Újabb fordulat jön az időjárásban a hét elején
