Etikai vizsgálat Törökbálinton?

A családi házas övezetben építendő törökbálinti ezerlakásos óriás-lakótelep ügyében nemcsak az önkormányzat, hanem a helyi lakosok is etikai vizsgálatot szorgalmaznak. A legutóbbi egyeztetés a beruházóval ugyanis nem hozott eredményt.

Lakóteleptervek Érden. Időzített bombaként ketyeg Érd város központjától pár száz méterre egy közel ezerlakásos lakópark megépítésének lehetősége, amely a várost 2006-ig irányító szocialista polgármester hivatali ideje alatt körvonalazódott. A minél több társasház építését lehetővé tevő helyi építési szabályzat hetekkel a 2006-os választások előtt lépett életbe. A legnagyobb problémát az úgynevezett Benta-lakópark építése jelentené, amely 3,6 hektáron egy csaknem ezerlakásos tömbből állna. A terület egykori tulajdonosa úgy kapta meg ezt az építési lehetőséget az átminősítéssel, hogy cserébe semmilyen kompenzációt nem fizetett az akkor még szocialista önkormányzatnak.

Turai István törökbálinti polgármester még szeptemberben írt levelet a Magyar Építész Kamarának, amelyben felvetette: „etikus-e, az 1040 lakásos lakóparkot tíz különálló egységre bontva engedélyeztetni, ezzel elkerülve a lakópark okozta környezeti hatások együttes vizsgálatát”.
A helyi lakosság érdekeit képviselő Tükörhegyi Közéleti Egyesület kilátásba helyezte, hogy etikai vizsgálatot kezdeményez a magas beépítettség miatt, mivel véleményük szerint a beruházó terveiben az előírt zöldfelületi hányadot többek között befüvesített tetejű, úgynevezett zöldtetős házakkal akarja megteremteni. Szőke Péter, az egyesület vezetője lapunknak nyilatkozva kiemelte: az épületenként csaknem száz méter hosszúságú betonmonstrumok megépülése, az elviselhetetlen közlekedési dugók és az ebből fakadó levegőszennyezés, valamint a táj teljes felszínének átformálása miatt okoz majd problémákat. A helyi lakosság egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogával ellentétes, hogy a kertvárosias övezetbe tervezett építkezés 10-15 évig tartana. – November elején az egyesület és az önkormányzat kompromisszumos megoldást próbált találni a beruházóval, azonban nem született megegyezés – mondta. Hangsúlyozta: javaslataikban indítványozták a kevesebb lakásszámot és a beépítettség mértékének csökkentését, ezt azonban a beruházó elutasította. Elmondta: a változtatások érdekében kérték az építési engedély viszszavonását, hogy az új tervekben már a helyi lakosság érdekei is tükröződhessenek, ezt azonban szintén elutasították.
– A polgármester a Magyar Építész Kamarához (MÉK) írott levelében nem kezdeményezett az ügyben etikai vizsgálatot, csak állásfoglalást kért, amelyhez nem mellékelt semmilyen konkrét dokumentumot – pontosított az ügyben a MÉK. A kamara válaszában tájékoztatta a polgármestert, hogy milyen szabályzat és milyen konkrét rendelkezés alapján döntheti el, hogy a csak általa ismert konkrét ügyben valószínűsíthető-e etikai szabálysértés. Arról is tájékoztatta a polgármestert, hogy kinél és milyen formában kezdeményezhet ilyen eljárást. Ezt követően a polgármester nem kérte a MÉK-től ilyen eljárás lefolytatását, sem értesítést nem küldött, hogy más fórumon tett-e ilyen panaszt – írta lapunknak a kamara.