Hasznosítható felfedezés

Egyedülálló, hogy ilyen közel a galaxisunkhoz szupernóva-robbanást figyelhetünk meg és a történéseket végigkövetve látjuk, mint marad fekete lyuk az égitest helyén – kommentálta lapunknak a NASA legújabb felfedezését Kiss László, az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének szakértője. A kutató elmondta: azon túl, hogy a három évtizede követett események igazolásául szolgálhatnak a csillagok pusztulásáról és a fekete lyukak születéséről szóló elméleteknek, az ilyen megfigyelésekből nyerhető tudás a fúziós elven működő erőművek kifejlesztésében is hasznosíthatók. Emlékezetes, hogy az amerikai űrkutatási hivatal hétfőn este jelentette be: a legfiatalabb fekete lyukra bukkanhattak a tudósok a NASA Chandra (Chandra X-Ray Observatory) röntgencsillagászati műhold segítségével. A harmincéves objektum az 1979C elnevezésű szupernóva maradványa, és csillagászati „hátsó kertünkben”, az M100-as galaxisban, ötvenmillió fényévnyire található. A NASA csillagászai szerint mivel az objektumot létrehozó nap „csak” hússzor volt nagyobb a mienknél, elképzelhető, hogy ez a tömeg a fekete lyukak születésének határát jelezheti, amely segíthet meghatározni, hogy hány fekete lyuk van naprendszerünkben. „Az újszülött fekete lyuk igen jó étvágyúnak bizonyult, hiszen az elmúlt 30 év alatt a Földével megegyező tömegű anyagot falt fel” – magyarázta Avi Loeb, a Harvard Egyetem asztrofizikusa, a New Astronomy című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője. Annak ellenére, hogy az adatok szerint egy fekete lyuk születését figyelték meg, az sem kizárt, hogy fiatal, gyorsan „pörgő” neutroncsillag felelős a röntgensugarakért. Ebben az esetben az általunk ismert legfiatalabb neutroncsillagot fedezték fel.