Sólyom László védelmébe vette az alkotmányt. A volt köztársasági elnök az Egy elnökség lenyomata című kötetének hét végi győri bemutatóján a lehető legjobbnak nevezte a jelenlegi alaptörvényt, amelynél szerinte európaibbat nem is lehetne alkotni. A volt államfő azt mondta: az alkotmány rangját, legitimitását aláásta az aktuálpolitikai célból táplált alkotmányellenes hangulat, pedig Magyarország nemzetközi tekintélyét az alkotmányos rendszer stabilitásának köszönhette. Sólyom László októberben viszont a Heti Világgazdaságban írt esszéjét még azzal a kijelentéssel kezdte: Régi és súlyos adósságot törleszt majd az új alkotmány. Sólyom László – a beszédeit és a vele készült interjúkat tartalmazó kötet bemutatóján – már úgy érvelt: Lehet új alkotmányt létrehozni – a mostani újrakezdés filozófiájába ez beleillik –, tartalmilag azonban a jelenleginél európaibbat, a hazai szabadság fokának megfelelőbbet nem lehet alkotni. A volt köztársasági elnök szerint a módosított alkotmány már nem a sztálini alkotmány, miközben ez a „tévtan” még ma is ott él az emberekben. Az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről azonban hiába kérdezték a volt államfőt. Az erkölccsel kapcsolatos kérdésre azonban kifejtette: eszméket kell képviselni, ez a gondolkodásmód „húzza a világot”, s mindezt hitelesen kell tenni, noha gyakorta a hitelességgel szokott baj lenni. „Nehéz öt év volt, mert …rendkívüli izolációban … és ellenszélben dolgoztam a kormány és a sajtó részéről” – emlékezett vissza. Hozzátette: a környezetvédelem s a határokon túli magyarok ügyén kívül államfői periódusában 1956 becsületéért és a rendszerváltás becsületéért kellett küzdenie.
Kigyulladt egy lakás Budapesten, pizsamában menekültek a lakók