Székelyek üzenete a Parlamentből

Kilencvenéves szünet után újra a magyar Parlament felsőházi termében ülésezett a Székely Nemzeti Tanács. A tömbben élő erdélyi magyarok autonómiájáért küzdő civil szervezet békés eszközökkel csak azt kéri Romániától, ami az őshonos nemzeti közösségnek az Európai Unióban jár.

A szervezet története. Az 1918. november 18-án Kolozsváron és másnap Budapesten is megalakuló SZNT a székelység létének és jövőjének a megőrzése és biztosítása céljából jött létre. Működésének egyik legjelentősebb eredménye a Székely Hadosztály alakulatának megszervezése volt, de tartott több nagygyűlést, hozott számtalan határozatot és adott ki kiáltványt rövid, alig egyéves működése alatt. A 2003. október 23-án újjáalakult SZNT legfőbb törekvése Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása. Jelenleg száznegyvenhat településen alakult meg helyi alapszervezetük, de civil szervezetként nem indulnak sem önkormányzati, sem parlamenti választásokon. A fő célkitűzésük eléréséhez több mint kétszázezer polgár véleményét megkérdezve népszavazást tartottak a Székelyföldön az autonómiáról, elkészítettek és kétszer a román parlament elé terjesztettek egy törvénytervezetet, szerveztek több nemzetgyűlést, megfogalmaztak számtalan nyílt levelet és kiáltványt.

Kék-sárga lobogót, a székelyek zászlaját lengette a szél a Parlament főbejárata fölött tegnap délután. Nagy bajszú, csizmát és székely harisnyát viselő ember nézte a szemét törölgetve, és azt mondta: végre ezt is megérte, és most öt évvel tovább fog élni. A főbejáraton, vagyis az oroszlános kapun belépve a lépcsőn székely ruhás lányok fogadták a vendégeket, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kétszázhetven küldöttjét és a több száz meghívottat. Ahogy az összes ember megérkezett a főlépcsőre, Kövér László házelnök is odaért, és százötven székely ruhás gyerek rázendített a Himnuszra. A pillanat annyira felemelő volt, hogy a mellettem álló katalán parlamenti képviselő szeme is megtelt könnyel. A gyerekek, vagyis a Szentegyházi Gyermekfilharmónia tagjai nekik délelőtt külön is énekeltek, ugyanis a spanyol–belga–magyar közös uniós elnökséget előkészítő parlamenti elnöki találkozó után a tárgyalóteremből kilépő politikusokat az Örömóda dallamaival fogadták.
A magyart a székely himnusz követte, ekkor már többen hangosan zokogtak, de érthető a felindultság: a Székely Nemzeti Tanács több mint kilencvenesztendős szünet után tért vissza a magyar Országgyűlésbe, ahol az 1918. novemberi megalakulása után többször is ülésezett. A dalok után a képviselők az aulába vonultak, ahol Izsák Balázs SZNT-elnök után mondták hangosan az eskü szövegét: „Becsületemre fogadom, hogy a reám ruházott közképviseletet legjobb tudásom szerint ellátom, a Székelyföld népének, minden magyar nemzetiségű polgárának érdekeit magaménak vallom, a Székelyföld autonómiája iránt kinyilvánított akaratot felvállalom, továbbítom és képviselem. Isten engem úgy segéljen!”
Az egyik teremben rövid sajtótájékoztatón Kövér László házelnök a nagyszámú – köztük román és erdélyi magyar – sajtómunkásnak elmondta: a magyar Országgyűlés épülete mostantól nemcsak az ország, hanem a nemzet háza is, és ez így természetes, hiszen a mostani résztvevők déd- és ükapái az adóforintjaikkal, de sok esetben még a fizikai erejükkel is hozzájárultak a gyönyörű Parlament felépítéséhez. Izsák Balázs elnök is szót kapott, elmondva, hogy autonómiát szavatoló törvénytervezetüket többször benyújtották a román törvényhozásban, de próbálkozásaikat eddig nem koronázta siker. Azt remélik, folytatta, hogy a székelyek életében meghatározó jelentőségű, hasonló ülésre nemcsak a magyar, hanem akár a román főváros parlamentjében is sor kerülhet.
A felsőházi teremben egyházi személyiségek áldásával kezdődött az ünnepi ülés. Ötvös József református esperes Bethlen Gábor erdélyi fejedelem jelmondatát idézte: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” A lelkipásztor különben egy olyan templomban szolgál Marosvásárhelyen, ahol a történelem folyamán harmincnyolcszor ülésezett a magyar Országgyűlés. „Sokat voltunk külön, de nem voltunk magunkra, mert velünk volt az Isten” – fogalmazta meg a hányattatott történelmük summázatát.
– Hazajöttünk, itthon vagyunk – mondták többen is, kifejtve, hogy aki a székelyek megmaradását szolgálja, az a magyarok megmaradásáért is küzd. Az Európai Unióban az autonómia megteremtése jelenti az őshonos nemzeti közösségek hosszú távú megmaradásának intézményi kereteit.
Kövér László házelnök ünnepi beszédében arról szólt, a magyarok és a románok számára ma már leginkább az a tét, élhető marad-e nekik a fizikai határoktól mentesülő szülőföld, és miként növelhető ennek megtartóereje, ahol magyarként vagy románként tudnak boldogulni otthon, vagy külföldön kell keressék a jövőjüket. Nemzeti azonosságtudat nélkül nincs sem magyar, sem román, sem szlovák, sem más nemzet jövője, de nincs, nem lehet európai jövő sem. „Az erdélyi magyarság és a székelység a maga számára sem többet, kevesebbet nem akar, mint ami európai társainak, a számbeli kisebbségben élő európai nemzeti közösségeknek jár” – fejtette ki a házelnök.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke arra figyelmeztetett: Magyarországon van Tibetet segítő társaság, de nincs Székelyföldért dolgozó szervezet. – Fontos nekünk Tibet autonómiája is – fejtette ki a politikus –, de Székelyföld autonómiája fontosabb.
Schmitt Pál köztársasági elnök köszöntő levelében azt írta, a XXI. század magyarságának a székelyek értékőrzése hivatás, Európának bátorságuk küldetés. – Minden szellemi-lelki kincset dédelgető közösségre szükség van, hogy Európának zavaros, értékvesztett világunkban arca legyen – hangsúlyozta az államfő, aki szerint a határok nélküli Európa a „divatos multikulturalitás talmi csillogása helyett” határtalan lehetőséget ad mindenkinek, aki elég erős, hogy nyitott, tenni akaró polgárok egységévé szervezze az egy helyen élőket. A 270 küldött előtt felolvasott levélben az államfő kitért arra is, ma Európában a határok tekintetében kevésbé fizikai, sokkal inkább lelki, szellemi elzárkózásról, befelé fordulásról kell beszélni.
Az ünnepi ülés végén a küldöttek három határozatot fogadtak el, köztük a Székely Nemzeti Tanács történelmi folytonosságáról, az őshonos európai nemzeti közösségek és Európa kulturális sokszínűségének védelméről, valamint a székelyföldi autonómiatörekvésnek a magyar nemzeti együttműködés rendszerébe történő beillesztéséről.