Feladta a kormányoldal azt az elképzelését, hogy minden esetben összekösse a népszavazásra és az alkotmánybíráskodásra vonatkozó tilalmakat. Az eredeti, nagy port kavart elképzelés az volt, hogy az Alkotmánybíróság ne dönthessen azokban az ügyekben, amelyekben népszavazás sem írható ki. A tiltó listán megtalálhatók a költségvetés, a költségvetés végrehajtása, valamint az adókkal, a járulékokkal és az illetékekkel kapcsolatos jogszabályok. (Az alkotmánymódosítás a járulékokra vonatkozó népszavazási tilalmat vezeti be – a szerk.) Az új szöveg szerint viszont az alapjogok, így az élethez, emberi méltósághoz, személyes adatok védelméhez való jog sérelme esetén a fenti ügyekben is határozhat az Alkotmánybíróság, akár meg is semmisítheti az érintett jogszabályokat.
Az alkotmányügyi bizottság délutáni ülésén a Jobbik tartózkodott a módosítás támogatásától, az MSZP és az LMP pedig elutasította azt. Lamperth Mónika (MSZP) szerint attól még nem lett szalonképes a javaslatcsomag, hogy „kevésbé csonkolja az Alkotmánybíróság jogköreit”. Párttársa, Bárándy Gergely a magántulajdonhoz való jog megemlítését hiányolta a javaslatból, és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás is kifogásolta az alkotmányos fék korlátozását.
A módosítások módosítását végül a Fidesz és a KDNP támogató, az MSZP és az LMP elutasító szavazataival, valamint a Jobbik tartózkodásával elfogadta az alkotmányügyi bizottság. A tervezet jövő héten kerül a Ház elé, a képviselők vélhetőleg kedden szavazhatnak a jogszabály-módosításokról.
origo.hu
Kigyulladt egy lakás Budapesten, pizsamában menekültek a lakók
