Nem billentik ki a keresztkérdések sem nyugalmából Alekszandr Medvegyevet, a Gazprom alelnökét. A jelenleg az európai gázimport harmadát biztosító cégóriás exportját irányító üzletember magabiztosan magyarázza a Déli Áramlat tervezett útvonala által érintendő országok újságíróinak, hogy „az Európa energiaellátásának biztonságát erősítendő vezeték építésének előkészítése a tervek szerint halad”. Annak ellenére is magabiztos, hogy Vlagyimir Putyin kormányfő még a vezeték 2015-ös üzembe helyezéséről beszélt, míg az orosz energiaszektor jövőjéről szóló legújabb dokumentumban a Déli Áramlat működésének határidejeként már kissé ködösen a 2015– 2018-as dátum szerepel. „Nem félünk semmitől! Sem a Nabuccótól, sem a benne részt vevő osztrák vagy német cégektől” – fogalmaz Medvegyev. Egy kérdésre válaszolva megjegyzi, nem tart a magyar álláspont esetleges változásától sem, várják Orbán Viktor látogatását, ahol egyéb kérdések mellett tisztázhatják a magyar–orosz energetikai együttműködés részleteit is.
A vezető orosz energiapolitikusok szavaiból az derül ki, hogy Moszkva nem áll el a Déli Áramlat építésétől Kijev kezesebbé válásával sem. Mint Szergej Smatko energetikai miniszter a minap erről nyilatkozott, a Déli Áramlat akkor is megépül. Érzékeltette viszont, hogy az ukrán Naftogaz feletti orosz befolyás erősödése esetleg késleltetheti a vezeték északi, a Balkánon, Magyarországon és Ausztrián át Észak-Olaszországot elérő ágának megépülését, s az európai fogyasztás felfutásáig esetleg csak a Bulgáriától Görögországon át Dél-Olaszországig vezető útvonal épülne meg.
A Gazprom csúcsvezetője a Nabuccót nem tartja konkurenciának. „Nekünk van gázunk és piacunk is, míg a Nabucco megálmodói csak keresik, honnan is tölthetnék a vezetéket” – jelenti ki magabiztosan. Medvegyev belátható időn belül elképzelhetetlennek tartja, hogy iráni gázhoz juthasson Európa, e nélkül pedig nincs értelme a Nabuccónak, amelynek lehetőségeit korlátozzák a Kaszpi-tenger körüli jogviták is. Nyugodt az azeri gázzal kapcsolatosan is. „Ki tud ma Bakunak többet fizetni a gázért, mint a Gazprom?!” – utal a nemrégiben Azerbajdzsánnal aláírt szerződésre. Nincs elegendő gáza Azerbajdzsánnak a Nabucco töltésére Leonyid Grigorjev szerint sem. Az energetikai és pénzügyi problémákkal foglalkozó moszkvai kutatóintézetet vezető szakértő szerint azeri gáz előbb lesz, mint Nabucco, így két történetről beszélünk. Úgy véli egyébként, hogy lesz majd Nabucco is, csak később, s iráni gázzal. „Európa növekvő energiaigényét 2020-tól az sem elégíti ki, ha a jelenlegi vezetékek mellett megépül az Északi és a Déli Áramlat, valamint a Nabucco is” – véli Jurij Lipatov, a duma energetikai bizottságának elnöke. A képviselőt azért érezhetően idegesíti a Nabuccóval kapcsolatos érdeklődés. „Mi az az évi 30 milliárd köbméter gáz Európának?! Semmi!” – fakad ki, egyes politikusok játékának nevezve a Nabuccót. Aztán igyekszik mindenkit megnyugtatni, hogy Oroszország nem azért fektet be milliárdokat egy csővezeték építésébe, hogy aztán elzárja a csapot, ezzel saját gazdasági fejlődését.
Az orosz magabiztosságot erősíti, hogy a minap az eddig vacilláló Bulgária is csatlakozott a Déli Áramlathoz, s az eredeti tervben érintett országok közül már csak Ausztriával nincs meg az aláírás az építést és működtetést bonyolító közös vállalat létrehozásáról. Azzal, hogy Szófia beadta a derekát, a nyomásgyakorlás eszközéül használt Bukarest járhat rosszul, hiszen, mint a Gazpromban fogalmaznak, Románia sem fog kimaradni, ám szerepe nem tisztázott. Bár még több a homályos pont, konkretizálódik az útvonal is, s a jelenlegi állás szerint Horvátország nem lenne tranzitország, s kérdéses e tekintetben Szlovénia szerepe is, hiszen erősödni látszik az az elképzelés, miszerint Észak-Olaszországot Magyarországon és Ausztrián át érné el a vezeték. A bizonytalanságot növeli, hogy mint Moszkvában fogalmaznak, egyfajta jogi-politikai tánc folyik a bolgár–orosz kormányközi szerződés körül. Az Európai Unió nyomást gyakorol Oroszországra annak érdekében, hogy a vezetéken szállítandó gázból nemcsak az érintett, hanem harmadik országok is részesülhessenek. A Gazprom ezt elutasítja, mondván, mivel a csövek nincsenek gumiból, ez a liberalizáció veszélyezteti a szerződésben garantált mennyiség biztosítását, s a tranzitmonopóliumot megengedő speciális státust remél.
origo.hu
Menczer Tamás: A magyar álláspont változatlan, azonnali és feltétel nélküli tűzszünet és béketárgyalás
