Csupán a teljes vízenergia-lehetőség egyharmadát használja ki a kelet-közép-európai régió 17 országa, beleértve hazánkat is – áll a KPMG tanácsadó cég legújabb tanulmányában.
– A rendelkezésre álló vízi erőforrások kihasználatlanságának ténye a régió összes országában jellemző. Még a vízenergia-hasznosításában élen járó Albánia és Montenegró esetében is, amely országok saját villamosenergia-ellátásuk megközelítőleg 80 százalékát vízenergia felhasználásából fedezik – fogalmazott a jelentés megjelenése kapcsán Kiss Péter, a társaság energetikai és közüzemi szektorának globális vezetője. A rangsorban sereghajtóként szereplő országok, mint Észtország, Magyarország és Koszovó, bár vízi erőforrásokban szintén bővelkednek, a vízenergia mégis jelentéktelen hányadot tesz ki jelenlegi villamosenergia-termelésükben. A tanulmány szerint a régió jelenleg mintegy 29 000 megawatt vízenergia-termelő kapacitással rendelkezik, ami csaknem a teljes beépített kapacitás egynegyede, amely 2007-ben a teljes áramigény 18 százalékát jelentette. Jelenleg hatékony műszaki és üzleti tervezés, valamint kedvező szabályozási feltételek mellett az új és korszerű vízenergia-létesítmények éves szinten akár 176 terawattóra villamos energia előállítására lennének képesek a régióban. – Ez majdnem a háromszorosa a jelenlegi kapacitásnak, illetve nagyjából felét tenné ki a 2007-ben fellépő teljes régiós villamosenergia-keresletnek – mutatott rá Kiss Péter. Megjegyezte, a legnagyobb vízenergia-lehetőségekkel rendelkező Bosznia-Hercegovina, Románia, Bulgária, Albánia és Lengyelország pedig akár a térség teljes potenciáljának 60 százalékát ki tudná használni.
Magyarországon a beépített vízerőművi kapacitás csupán 46 megawatt, amely évente alig több mint 200 gigawattóra villamos energia előállítását jelenti. Ez kevesebb mint egy százalékát teszi ki az ország teljes villamosenergia-termelésének.
origo.hu
Menczer Tamás: A magyar álláspont változatlan, azonnali és feltétel nélküli tűzszünet és béketárgyalás
