Az alkotmányozás erősítheti a nemzeti önazonosságot

A gazdaság, az állam és a jog összefüggéseit elemezte, s a társadalom érzékenységéről beszélt tegnap a Magyar Tudományos Akadémián a közélet több szereplője. Áttekintették az alkotmányozás folyamatát is. A kétnapos rendezvény a Húsz éve szabadon Közép-Európában címet viseli, szervezője pedig több egyesület és alapítvány.

Egyetértettek a rendszerváltoztatók abban, hogy a polgárainak biztonságot nyújtó Magyarország csak békés úton, tárgyalással, megegyezéssel jöhet létre – idézte fel a tegnapi konferencián Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Azt mondta, minden göröngyössége, kacskaringóssága ellenére ez volt a legegyenesebb, legbiztonságosabb út. Deutsch párhuzamot vont a húsz évvel ezelőtti és a mostani események között. Szerinte hajdan éppoly fontos volt a konszenzuson, széles felhatalmazáson alapuló változtatás, mint napjainkban. – A két korszak értelmezését nem lehet egymással szembeállítani – szögezte le. Úgy vélte, az első szabad választás után az addigi legátfogóbb alkotmányozás zajlott Magyarországon. Ezt a győztes MDF és az akkori legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ nem nyilvános politikai tárgyaláson kötött megállapodása alapozta meg. – A parlament senki által meg nem kérdőjelezett módon, a rendszerváltoztatás konszenzus elemét fenntartva átírta az 1990-es választás időpontjában hatályos alkotmányt – hangsúlyozta Deutsch Tamás. Az alaptörvényt gyökeresen megváltoztató pártok társadalmi támogatottsága nagyjából akkora volt, mint most a Fidesz és a KDNP elfogadottsága. A képviselő közölte: az MDF–SZDSZ-megállapodás – rosszindulatú megközelítéssel paktum – mögött több mint hárommillió választó szavazata állt. A húsz évvel későbbi kétharmados többség 2,7 millió szavazót tudhat maga mögött. A politikus kijelentette: ha a most készülő alkotmánytervezetet netán csak a Fidesz–KDNP többsége szavazná meg, akkor is elmondható lenne, hogy érvényre jutott a rendszerváltásra jellemző konszenzusos politizálás.
Az Akadémián Pozsgay Imre egyetemi tanár elutasította azt a véleményt, amely a jelenlegi alkotmányozást a jogállam elleni támadásnak tekinti. A miniszterelnök által felkért tanácsadó testület tagja arról beszélt: az alkotmányozás megerősítheti a nemzeti önazonosságot. Az új alkotmányba szerinte bele kell foglalni azokat a történelmi értékeket, amelyek folytonosságát az 1944-es szovjet megszállás után majdnem ötven évig szüneteltették. Pozsgay kifejtette, az intézmények iránti bizalmat kellene visszaállítani ahhoz, hogy az alkotmány megfeleljen rendeltetésének. Szó volt a rendezvényen az Alkotmánybíróság (AB) gyakorlatáról is. Varga Csaba professzor szerint az AB és annak első elnöke fetisizálta a jogot, az államot pedig szinte ellenségként jelenítette meg az egyént megillető jogok elemzésekor. Emellett lényegében megfosztotta a törvényeket erkölcsi tartalmuktól.
Stumpf István alkotmánybíró arra figyelmeztetett, hogy a rendszerváltás alkotmánya jól szolgálta a békés átmenetet, de nem tudta csillapítani a szociális feszültségeket, és nem alkalmazkodott a megváltozott nemzetközi erőtérhez. A szakember szerint már nem elegendő, ha az alkotmány összhangban van az európai normákkal. Az intézmények összefüggésrendszerét javítani, hatékonyságát növelni kell, s gondoskodni kell arról is, hogy az alaptörvény szimbolikus rendelkezései megfelelő hangsúlyt kapjanak. – A társadalom így magáénak tekinthetné az ország alaptörvényét – fogalmazott az alkotmánybíró. Közölte, megfontolandó az Országgyűlés második kamarájának létrehozása és a bíráskodás rendszerének újraszabályozása.