Bérajánlat: még nincs megoldás

Az Országos Érdekegyeztető Tanács háttértárgyalásain még keresik a módszert arra, hogy miként lehetne mindenki számára elfogadható országos bérmegállapodást kötni.

Bákonyi Ádám
2010. 12. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) legutóbbi plenáris ülésén a kormány jövőre legalább az inflációt meghaladó, ötszázalékos bruttó béremelést ajánlott, a minimálbért legalább 4,5 százalékkal havi 76 800, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimumát pedig minimum 3,4 százalékkal, havi 92 500 forintra emelné a kabinet. A szakszervezetek kevesellték, a munkaadók viszont reálisnak és megállapodás közelinek tartották az ajánlatot. Az egyezség érdekében a felek háttértárgyalásokba kezdtek, de egyelőre nem jutottak dűlőre. Palkovics Imrétől, a Munkástanácsok elnökétől megtudtuk, a kormány tartja álláspontját, hogy ajánlata felülről nyitott, azaz kész annál magasabb béralkut kötni, amit a szakszervezetek támogatnak. Szerintük ugyanis a 16 százalékos, egykulcsos adó mellett az 5 százalékos bruttó emelés nettó csökkenést eredményez a bruttó 300 ezer forint alatt keresőknek. A munkavállalói érdekképviseletek ezért két javaslattal álltak elő. Az egyik szerint bruttó 8-9 százalékos emelésről állapodnánk meg, ami mindenki számára garantálja a bérek reálértékének megtartását. A másik szerint bruttó 300 ezer forint felett nem emelnék a béreket – itt ugyanis az új adótörvények már kedvező hatást gyakorolnak –, és az itt felszabaduló bértömeget az alacsonyabb keresetűek kompenzálására lehetne fordítani. Ez a javaslat azonban a szakszervezetek között sem élvez egységes támogatást, a magasabb bérszínvonalú ágazatokban működő érdekvédők nem mondanának le képviseltjeik béremeléséről.
A munkaadói oldal kész a megállapodásra – mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a nyugdíjjárulék 10 százalékra emelése után a szakszervezeti nyilatkozatok alapján arra lehetett következtetni, hogy az érdekképviseletek a javasoltnál magasabb szintről indítanák a bértárgyalásokat, vagyis a munkaadói oldalnak kellene „lenyelnie” a járulékemelést egy magasabb minimálbérrel és garantált bérminimummal. A munkáltatók ezzel nem értenek egyet, úgy vélik: így bármilyen egyéb tehernövekedésnél a minimálbér emelésével kompenzálnák a többletterheket.

Vállalhatatlan MSZP? Szervezetileg nem vesznek részt az MSZP november 27-re tervezett Orbán-kormány elleni demonstrációján – nyilatkozta a Hír TV-nek Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A szocialistákkal két választás alkalmával is együttműködési megállapodást kötő konföderáció elnöke hozzátette, tagságuk eldöntheti, egy ilyen nyilvános akcióra elmegy-e vagy sem. Múlt hét végén egyébként az MSZOSZ VII. kongresszusán újraválasztották a vezetést, így Pataky Péter mellett Hernádvölgyi Andrea alelnököt. Elfogadtak egy nyilatkozatot is, amelyben elfogadhatatlannak nevezték a reálbérek csökkenését és a törvények, kollektív szerződések alapján járó tisztességes jövedelmek visszamenőleges megadóztatását. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.