Csökkentett bürokrácia

A mostani vitában megszólalt Gyurcsány Ferenc is. „El a kezekkel a Költségvetési Tanácstól!” jelmondattal szólította fel a kormánypártiakat, elképesztő cinizmussal vette védelmébe azt a szervezetet, amelyet éppen az általa irányított kormány trükközései, hazugságai ellen hívtak életre

Ismét felerősödött a vita a Költségvetési Tanács intézményének létjogosultságáról. Megszüntetésének lehetőségét először Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke vetette fel pár héttel ezelőtt a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Domokos úgy fogalmazott, nem biztos, hogy továbbra is szükség van a rendkívüli helyzetben a gazdasági válság idején létrehozott szervezetre. Ugyanakkor a kormányszóvivő, Nagy Anna azt nyilatkozta, hogy „nem készül a Költségvetési Tanácsot érintő jogszabály, és egyáltalán nincs napirenden olyasmi, hogy a tanácscsal bármi történjen”.
Nem könnyű itt kiigazodni.
Nem sokkal később ugyanis kiderült, hogy egy fideszes képviselő, Varga József önálló képviselői indítványt nyújtott be, amellyel 835 millió forintról potom tízmillióra csökkentené az ellenőrző testület költségvetését. Ebből a pénzből a titkárnőt és a rezsiköltséget lehetne finanszírozni, a tanács tagjai, elemző közgazdászok pedig társadalmi munkában dolgozhatnának. A fideszes honatya az ily módon megtakarított 825 millió forintot egy közalapítványhoz utalná, amely ebből a cigány gyerekek oktatását támogatná. A Fidesz-frakció sajtóirodája az egyéni indítvánnyal kapcsolatban arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Fidesz megszavazza Varga képviselő javaslatát. Szögezzük le: dicséretes ötlet támogatni a cigány gyerekek oktatását, főleg, ha rászoruló, sokszorosan hátrányos helyzetű gyermekekről van szó. Nem szerencsés ugyanakkor egy olyan fontos feladattól elvonni a forrást, mint amit a Költségvetési Tanácstól vár el a magyar polgárok közössége.
Ne feledjük: a tanácsot 2008 végén állította fel ellenszavazat nélkül a korábbi Országgyűlés. Nem olyan régen történt ez. A tanács létrehozataláról 2006 óta szó volt, amióta Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből megtudtuk, hogy éveken át hazudtak nekünk az ország gazdaságának valódi állapotáról, hogy „trükkök százaival” igyekeztek elrejteni előlünk az igazságot. S ne történhessen meg az, amit Sólyom László volt köztársasági elnök egy, a Költségvetési Tanács által szervezett konferencián elmondott: hogy egy kormány „a valós pénzügyi helyzetet és annak folytathatatlanságát a hatalom megtartása, majd újraválasztása érdekében évekig elhallgatta”.
A mostani vitában megszólalt Gyurcsány Ferenc is. „El a kezekkel a Költségvetési Tanácstól!” jelmondattal szólította fel a kormánypártiakat, elképesztő cinizmussal vette védelmébe azt a szervezetet, amelyet éppen az általa irányított kormány trükközései, hazugságai ellen hívtak életre. A Költségvetési Tanácsról szólva „a trükkök százainak” avatott ismerője elmondta: „Éppen arra alkalmas, hogy akkor szóljon, akkor parancsoljon megálljt a kormányoknak, amikor még csak kockázatot jelent a költségvetés elszaladása, s előre jelzi, ebből baj lesz, mint ahogyan tette idén is.” Ni csak, ki beszél! Ő oktatja az utódokat felelős kormányzásból.
Gyurcsány Ferenc azt is kijelentette: kétségtelen, hogy a Fidesz szerint Kopitsnak van egy „bűne”, ugyanis hónapok óta azt mondja, „amerre ez a költségvetési politika megy, az bajt fog okozni”. Ez a költségvetés középtávon nem fenntartható, nem lehet „egyszeri pénzekből, amelyeket elveszünk a nyugdíjasoktól, egyszeri adókból, amelyeket ráterhelünk különböző ágazatokra, hosszú távon stabil, fenntartható költségvetést csinálni, mert baj lesz 2013 környékén” – húzta alá vészjóslóan az egykori miniszterelnök. Osztja az észt már megint. Pont ő, akinek kormányzása alatt egyszer sem sikerült betartani a kitűzött deficitcélokat, aki miatt vészesen eladósodott az ország, aki szó szerint a szakadék szélére sodorta gazdaságunkat, akinek már rég a bíróság előtt kellene magyarázkodnia az ország csőd közeli helyzetbe juttatása miatt.
Varga József országgyűlési képviselőnek a Költségvetési Tanács működését ellehetetlenítő indítványát az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában sem a kormány képviselője, sem a kormánypárti honatyák nem támogatták. Két másik parlamenti bizottságban – a gazdaságiban és a számvevőszéki és költségvetési bizottságban – viszont igen, ami azt jelenti, hogy a kormánypártokban sem dőlt el véglegesen, mit is akarnak kezdeni a Költségvetési Tanáccsal.
A kommunikációs zavart még jobban felerősítette az utóbbi napokban közzétett legújabb álláspont, miszerint a Fidesz visszatért eredeti elképzeléséhez, amely nemhogy gyengíteni nem akarja, hanem egyenesen vétójogot adna a Költségvetési Tanácsnak.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint a kormány a Fidesz korábbi, még 2006-ban megtett javaslatának megfelelően erős jogosítványokkal rendelkező Költségvetési Tanács létrehozását támogatja. A Fidesz korábbi javaslata az volt, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, a jegybankelnök és az államfő egy delegáltja alkossa a Költségvetési Tanácsot, amelynek rendkívül erős jogosultsága, hogy a költségvetési törvény parlamenti vitájának megkezdéséhez szükség van az egyetértésére, vagyis vétójoga lenne a törvénytervezet benyújtásában. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a közszolgálati televízió Az Este című műsorában megerősítette a hírt, hogy erőteljesen csökkentik a testület büdzséjét, ám hozzátette: úgy véli, a tanács a csekély összegű finanszírozás mellett is el tudja látni a feladatát.
A Költségvetési Tanácsnak egyébként többek között az a feladata, hogy becslést készítsen mind „a benyújtást követően, mind a zárószavazást megelőzően a költségvetési és pótköltségvetési törvényjavaslatok, valamint minden olyan, az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat költségvetési hatására vonatkozóan, amely külső tételek alakulására befolyással lehet”. A tanács makrogazdasági előrejelzéseket készít és tájékoztathatja az Országgyűlés illetékes bizottságát a költségvetési fegyelem megtartását és az államháztartás átláthatóságát célzó jogszabály-alkotási javaslatairól. Könnyen belátható, hogy ezt a munkát nem lehet elvégezni tízmillió forintos költségkeretből.
Annak idején, amikor felállt a testület, Kopits György azt ígérte, hogy kiváló szaktekintélyekkel töltik fel a hivatalt. Nyilván kiváló elemzőket talált a nemzetközi szaktekintélynek számító Kopits, aki hosszú éveken át az IMF alkalmazásában állt, ugyanakkor szembetűnő, hogy a munkatársai jelentős részét „közgazdászgyakornok”-nak titulálják a testület honlapján.
Az állam büdzséjéből évente több mint 800 millió forintot felemésztő intézmény létjogosultságát többen azért vitatják, mert a Költségvetési Tanács törvény szabta feladatait a független Állami Számvevőszék is képes lenne ellátni. Talán tényleg olcsóbb lenne, ha a Költségvetési Tanács feladatait az ellátásához szükséges személyi állománnyal együtt az ÁSZ-hoz telepítenék.
Ilyen válság sújtotta időkben a közpénzből finanszírozott pozíciókban ülőktől is jogosan elvárható a puritán mértéktartás. Kopits úr jó példával járt előttünk. Azt nyilatkozta a minap: „én nem is veszem igénybe azokat az előjogokat, amik járnának. A tisztségem még magasabb rangú is, mint egy miniszteré, itt állhatna állandóan a szolgálati Audi sofőrrel, kifizethetné az állam a lakásomat, előkelő üdülőkbe járhatnék, de mindezeket nem veszem igénybe.” Kopits úrnak ezeket a törvény szerint járó előjogokat két éve szavazták meg, amikor a lakosságot megszorító intézkedésekkel sanyargatták. Dicséretes, hogy nem veszi igénybe ezeket. Kár, hogy nem érzi: nyilatkozatának hangneme, kérkedése önmagában minősíti őt.
A jövő évi költségvetés is több ezer milliárdos hiánnyal készül. Úgy vélem, a fölösleges kiadások megszüntetésével inkább a magas kamatú hitelből finanszírozott hiányt kellene csökkenteni.