Kóstoltuk a háromrőcei Cierny Kamen két New England IPÁ-ját, a találó nevű Fruitbowlt (a névadók rokonlelkek a Beretásokkal, akik bő tíz éve Juicebagnek nevezték el az első söreik egyikét, melyet azóta is gyártanak), s a Blood for Vladot, továbbá a besztercebányai kerület nagykürtösi járásában fekvő Mikszáthfalván működő Forest főzde „Napforduló” (Slnovrat) névre hallgató 11-es Balling-fokú jól sikerült búzasörét (ki ne asszociálna szentandrásiak Napkincs nevű búzasörére? - hiába, a sörvilág legjobbjai hasonló gondolati világban mozognak), a trencséni kerülethez tartozó Miavában alapított Hellstork főzde könnyed aromás „Pink City” nevű Session Ipáját, valamint a söröző saját Pohoda (magyarul: nyugalom, lazaság, kényelem) nevű alkoholmentes IPÁ-ját. Utóbbi nyilván nem hozhatta egy alkoholtartalmú nedű élvezeti értékét, de a maga műfajában a legjobbak közé sorolnám.
A sörkóstolót ügyesen megtervezett, karikába írt számokkal ékített kerek fémtálcán szolgálják fel, s ha ez ember ügyel, hogy mindig ugyanarra a számra tegye vissza az adott sört, akkor biztos lehet abban, hogy nem keveri őket össze.
Már csak azért is emlékezetes marad számomra ez a hely, mert itt kóstoltam az Untappden 2022 koranyara óta regisztrált kereken háromezredik sörömet.

Következő állomásunk, melyről érdemes szót ejteni, a Bystricka Klubovna, egy nagyobb lánc része, összesen hat egységük van, öt Pozsonyban, egy pedig Besztercebányán. A hajdani magyar koronázóváros szívében működő pubjukról volt már szó az ott megejtett kétnapos sörtúránkról szóló beszámolók egyikében. Ezen a helyszínen sem okoztak csalódást. A beltér itt is lenyűgöző, megannyi régi fotó és muzeális tárgy látható a beltérben a falon, a képeslapokat jellemzően magyar felirat díszíti. A teraszról impozáns kilátás nyílik a városközpontra.
Az étlap struktúrája azonos a pozsonyi egységéével, ahogy néztem, a kínált fogások is ugyanazok, nem végeztem részletes összehasonlítást, de úgy tűnik, itt nincs olyan autonómiája a konyhának, mint például a Csíki sörözők esetében. Nemcsak sörben, de borban és a tömények műfajában is erősek.
Itt is kértük egy öt tételes sörkóstolót, amiben nagyipari multisörök s helyi kisüzemi tételek egyaránt helyet kaptak. Hasznos volt ez a tapasztalat, mert ritkán kóstoljuk ezeket egymás mellett.
A minőségi sörfogyasztás szubkulturális jellegű, ritka, hogy egy kézműves sörökre alapozó hely beengedjen a választékába nagyipari multifőzetet (a Felvidéken ebben a tekintetben nagy kivétel a Pilsner Urquell, mely bár Asahi tulajdona, de részint népszerű a prémium sörök híveinek körében is, részint pedig stabil és magas minőségű maga műfajában). Az megesik, hogy választék-szélesítésképpen egy main stream söröző tartson valamilyen kézműves tételt, bár ez legtöbb esetben a nagyobb gyárak vagy forgalmazók saját tételét jelenti, az Asahi sörök esetében nálunk a ANTL-t, a Carlsberg grouphoz tartozók esetében a Horizont Delightot. (Nem sorolnám ide a Borsodi és a Soproni IPA-jellegű tömegtermékeit.)
A sörkóstoló mellé ettünk egy korrektül elkészített fish and chips-et, a tőkehal szaftos volt, hűtőízmentes, a bunda ropogós, a burgonya persze mirelit.

Megállapítottuk, hogy ez egy megbízható franchise, nem lenne ellenünkre a további négy egységüket is meglátogatni.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!