Besztercebányai sörtúra a BEERstricától a Bystrickáig

A jó ivású, hibátlan saját pils mellett, ami kapható palackban is, Urpinert s néhány további sört is kínálnak.

Ha Zólyom felől közelítünk, a sörtúrát érdemes Erdőbádonyban kezdeni, ahol Lubos Mlinarcik működtet egy kis kézműves főzdét s egy vendégmarasztaló hangulatú, otthonos brew pubot. Meghitt szeparék biztosítanak intimitást, a falra szerelt gitárok jelzik a tulajdonos viszonyát a rock-zenéhez.

A Hlobanban a sör mellett a rock zenét is nagyon szeretik

Rendkívül szívélyes fogadtatásban részesültünk, a kedvünkért nyitottak ki délelőtt 11-kor, amúgy 17.00 a hivatalos nyitás. 

A kommunikáció kezdetben nem volt egyszerű, de hamar előkerült a házigazda fia, akivel angolul, valamint az édesanyja, akivel magyarul tudtunk szót váltani.

A jó ivású, hibátlan saját pils mellett, ami kapható palackban is, Urpinert s néhány további sört is kínálnak.

Világhálós nyomozás alapján legfontosabb célpontunk a szlovák Gault&Millau kalauzba is bekerült Beerstrica volt. A beltér zegzugos, van pincéjük és teraszuk is, de mi inkább benti hűvöst választottuk az augusztusi kánikulában. Elviselhető tingli-tangli pop szólt, nem tolakodó hangerővel. Félönkiszolgáló rendszerben működnek, a pultos hölgy nagyon kedves, kommunikatív, mosolygós, jól beszél angolul.

Tizenkét csappal dolgoznak, ezek közül egyen Kofola, egy másikon pedig Pilsner Urquell folyik, a többin kiemelkedő helyi és cseh főzdék sörei.

Kéttucat prémium helyi, cseh és lengyel főzet kapható palackban, illetve dobozban is. Tartanak néhány natúr bort és több, mint húsz töményitalt is, melyek zöme a csúcsszegmensből való. Jó ilyen helyre beülni, látszik, hogy nagyon figyelnek a minőségre, bármilyen műfajról is legyen szó.

A sörök mellé kínálnak burgereket, szendvicseket, taco-kat, quessadilla-kat, wrapeket, nachost, csirkefalatokat, hétköznap délben kedvező árú menüt.

Éltünk a lehetőséggel, kértünk egy paradicsomleves + wrap kombót. A leves sűrű volt, élvezetes, a marhahúsos wrappel is meg voltunk elégedve. Késztermék nachost adtak mellé, igazság szerint nem is számítottunk másra. A pulton sorakozik néhány mexikói chiliszósz, ezeket is megkóstolgattuk, hozták a savtúltengéses, szokásos formájukat. (Gyanítom, hogy azért szerepelnek jól nemzetközi versenyeken a magyar chiliszószok, mert gyártóik nem ecetezik túl őket.)

 

Kóstoltuk a háromrőcei Cierny Kamen két New England IPÁ-ját, a találó nevű Fruitbowlt (a névadók rokonlelkek a Beretásokkal, akik bő tíz éve Juicebagnek nevezték el az első söreik egyikét, melyet azóta is gyártanak), s a Blood for Vladot, továbbá a besztercebányai kerület nagykürtösi járásában fekvő Mikszáthfalván működő Forest főzde „Napforduló” (Slnovrat) névre hallgató 11-es Balling-fokú jól sikerült búzasörét (ki ne asszociálna szentandrásiak Napkincs nevű búzasörére? - hiába, a sörvilág legjobbjai hasonló gondolati világban mozognak), a trencséni kerülethez tartozó Miavában alapított Hellstork főzde könnyed aromás „Pink City” nevű Session Ipáját, valamint a söröző saját Pohoda (magyarul: nyugalom, lazaság, kényelem) nevű alkoholmentes IPÁ-ját. Utóbbi nyilván nem hozhatta egy alkoholtartalmú nedű élvezeti értékét, de a maga műfajában a legjobbak közé sorolnám.

A sörkóstolót ügyesen megtervezett, karikába írt számokkal ékített kerek fémtálcán szolgálják fel, s ha ez ember ügyel, hogy mindig ugyanarra a számra tegye vissza az adott sört, akkor biztos lehet abban, hogy nem keveri őket össze.

Már csak azért is emlékezetes marad számomra ez a hely, mert itt kóstoltam az Untappden 2022 koranyara óta regisztrált kereken háromezredik sörömet.

 

Következő állomásunk, melyről érdemes szót ejteni, a Bystricka Klubovna, egy nagyobb lánc része, összesen hat egységük van, öt Pozsonyban, egy pedig Besztercebányán. A hajdani magyar koronázóváros szívében működő pubjukról volt már szó az ott megejtett kétnapos sörtúránkról szóló beszámolók egyikében. Ezen a helyszínen sem okoztak csalódást. A beltér itt is lenyűgöző, megannyi régi fotó és muzeális tárgy látható a beltérben a falon, a képeslapokat jellemzően magyar felirat díszíti. A teraszról impozáns kilátás nyílik a városközpontra.

Az étlap struktúrája azonos a pozsonyi egységéével, ahogy néztem, a kínált fogások is ugyanazok, nem végeztem részletes összehasonlítást, de úgy tűnik, itt nincs olyan autonómiája a konyhának, mint például a Csíki sörözők esetében. Nemcsak sörben, de borban és a tömények műfajában is erősek.

Itt is kértük egy öt tételes sörkóstolót, amiben nagyipari multisörök s helyi kisüzemi tételek egyaránt helyet kaptak. Hasznos volt ez a tapasztalat, mert ritkán kóstoljuk ezeket egymás mellett.

A minőségi sörfogyasztás szubkulturális jellegű, ritka, hogy egy kézműves sörökre alapozó hely beengedjen a választékába nagyipari multifőzetet (a Felvidéken ebben a tekintetben nagy kivétel a Pilsner Urquell, mely bár Asahi tulajdona, de részint népszerű a prémium sörök híveinek körében is, részint pedig stabil és magas minőségű maga műfajában). Az megesik, hogy választék-szélesítésképpen egy main stream söröző tartson valamilyen kézműves tételt, bár ez legtöbb esetben a nagyobb gyárak vagy forgalmazók saját tételét jelenti, az Asahi sörök esetében nálunk a ANTL-t, a Carlsberg grouphoz tartozók esetében a Horizont Delightot. (Nem sorolnám ide a Borsodi és a Soproni IPA-jellegű tömegtermékeit.)

A sörkóstoló mellé ettünk egy korrektül elkészített fish and chips-et, a tőkehal szaftos volt, hűtőízmentes, a bunda ropogós, a burgonya persze mirelit.

 

Megállapítottuk, hogy ez egy megbízható franchise, nem lenne ellenünkre a további négy egységüket is meglátogatni.

Véletlenül ugyan, a keresési eredmények félreértése folytán, 

benéztünk egy autentikus kocsmába is, a Beszterce patak partján működő Bystricka-ba.

 (Címe: Terezie Vansovej u., 430/23, hivatalos honlapot, Facebook- vagy Instagram-oldalt azóta sem találtam.) Az Untappden keresgéltünk célpontok után és ezt a helyet pivotéka, azaz sörszaküzletként adták meg. Az további kereséssel sem derült ki, hogy van-e ilyen néven szaküzlet egyáltalán. Sebaj, ha már ott voltunk beültünk egy Urpinerre, megállapítottuk újfent, hogy a 12-es mindig jobb, mint a 10-es vagy 11-es, nem nagy felfedezés, ez a felvidéki és cseh sörök alfája. Megcsodáltuk a falakat díszítő Monarchia-korabeli levelezőlapokat s a város nevét adó patakot. A kiszolgálás udvarias, szemre úgy tűnt, hogy a pultos egyben a tulajdonos is, de ez csak megérzés. Nem ártott ezt a helyet is megismerni.

További kiemelkedő besztercebányai sörlelőhelyekről a következő részben szólok.

Borítókép és fotók: Borbély Zsolt Attila