Hivatalosan is jóváhagyták kedden az uniós országok pénzügyminiszterei az Írország megsegítésére kidolgozott 85 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomagot. A konstrukciót egy héttel ezelőtt dolgozták ki, a mentőakcióban részt vesz a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Az írek a pénz jelentős részét válságos helyzetbe került bankrendszerük megszilárdítására fordítják majd. Tízmilliárd eurót azonnal banki feltőkésítésre fordítanak, huszonötöt pedig a bankszektor esetleges további pénzügyi „injekciózásának” céljára tesznek félre. Az ír bankok a korábbi években folytatott, nagyon kockázatos hitelkihelyezéseik következtében jutottak a tönk szélére.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozása előtt hétfő este az euróval fizető országok pénzügyi tárcavezetői előzetes megbeszélést tartottak. Arra a közös következtetésre jutottak, hogy nincs szükség az európai pénzügyi stabilitási eszközként emlegetett mentőkeret bővítésére, a készenlétben álló pénz elég a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő országok megsegítésére.
Előzőleg elhangzottak olyan feltételezések, hogy a görög, majd az ír mentőcsomag elfogadása nyomán fel kell tölteni a mentőkeretet, és ezzel kell bátorító jelzést adni a pénzügyi veszélyzónába került, vagy ahhoz közelítő további országoknak. Főként Portugáliát emlegetik ebben az értelemben. Az euróövezeti pénzügyminiszterek azonban most nem azt a megoldást választották, hogy a pénzügyi piacok megnyugtatása végett az eddiginél is robusztusabbá tegyék a készenlétbe helyezett mentőkeretet, hanem inkább azt, hogy bírálatokat fogalmazzanak meg Lisszabon címére. Utóbbi nyilván sokkal olcsóbb, de kérdés, hogy használ-e. A pénzügyi veszélyzónához meglehetősen közel került országok sorában az elemzők szerint Portugáliát Spanyolország, illetve – valamivel jobb helyzetben – Olaszország követi. A spanyoloknak azonban a miniszterek, csakúgy, mint Portugáliának, nem nagyobb pénzeszsákot ígértek, hanem érdemibb reformprogramot javasoltak.
origo.hu
Guinness-rekord született Borsodban - videó
