Nyugdíjmentő kormányterv

Január 31-ig térhetnek vissza a magánnyugdíjpénztárak tagjai az állami rendszerbe. Azoknak, akik a magánkaszszáknál maradnak, ezentúl le kell mondaniuk a munkáltatójuk által fizetett 24 százalékos nyugdíjjárulékról. Eközben a kormány támogatta a Fidesz korábbi javaslatát, miszerint a Költségvetési Tanácsot az Állami Számvevőszék elnöke, a jegybankelnök és az államfő egy delegáltja alkossa.

Erősödik a költségvetési tanács? A kormány támogatja, hogy egy erős jogosítványokkal rendelkező Költségvetési Tanács (KT) jöjjön létre – közölte tegnap Szijjártó Péter. A miniszterelnök szóvivője hozzátette: a Fidesz 2006-ban javasolta, hogy a tanácsot az Állami Számvevőszék elnöke, a jegybankelnök és az államfő egy delegáltja alkossa, és a költségvetési törvény parlamenti vitájának megkezdéséhez szükség lenne az egyetértésére. (Tegnap egyébként a számvevőszéki és költségvetési bizottság támogatta a KT költségvetési támogatását csökkentő javaslatot. A fideszes Varga József indítványában a 835 millió forintból csupán 10 millió forintot hagyna a testületnél.) A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a monetáris tanács tagjait a jövőben a parlament gazdasági és informatikai bizottsága jelöli, így a monetáris tanács négy külső tagja február végi mandátumának lejárta után már a parlament dönt az új tagokról. (MN)

Várhatóan december közepén lép életbe a kormány által nyugdíjmentőnek nevezett törvénycsomag, melynek részleteit tegnap ismertette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Mint elmondta, a nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-ig kell dönteniük arról, hogy visszatérnek-e az állami rendszerbe. A döntésüket csak azoknak kell jelezniük a kasszáknál, akik magánpénztáraknál maradnak, akik az állami nyugdíjat választják, azoknak nincs teendőjük, ők automatikusan visszakerülnek az államhoz.
A magánkasszákat elhagyó tagok megtakarításai február elsején áramlanak be a nyugdíjreform- és államadósság-csökkentő alapba.
– Ezeket az összegeket csak a nyugdíjakra vagy az államadósság csökkentésére lehet felhasználni – közölte Matolcsy György. A viszszalépésekből beérkező pénzekből jövőre 530 milliárd forintot, 2012-ben 250 milliárd forintot használ fel a kormány a nyugdíjak kifizetésére, a többi az államadósság csökkentésére megy. A magán-nyugdíjpénztári vagyon jelenleg 2700 milliárd forint. A miniszter kijelentette: a kormány hamarosan vizsgálatot indít, hogy megtudja, valóban megvannak-e a kasszáknál az emberek megtakarításai.
*
A miniszter szerint a váltással mindenki jól jár. A beérkező pénzeket egyéni számlákon tartják majd nyilván, így számon lehet tartani a befizetéseket, és a megtakarítást a tag halála esetén a családtagjai örökölhetik. Aki veszített a magánpénztári rendszerrel a gyenge hozamok miatt, annak a pénzét az állam úgy egészíti ki, mintha a befektetés követte volna az inflációt. Aki a pénzromlásnál magasabb hozamot ért el a kasszáknál, az a megtakarítás inflációt meghaladó részét készpénzben felveheti, és akár egy önkéntes pénztárban is elhelyezheti.
A tagok döntését minden bizonnyal jelentősen befolyásolja majd az a tény, hogy azok, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradnak, a döntésük pillanatától nem részesednek a munkaadójuk által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjjogosultságból már nem részesednek, csak az önmaguk, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számlájukon. Ezenkívül a számlájukon jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október és 2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés. Ezt a döntést a miniszter azzal indokolta, hogy a munkaadók a járulékot nem a jövendőbeli nyugdíjakra fizetik, hanem a jelenlegi nyugdíjkiadások finanszírozására. – Márpedig a 2011-es állami nyugdíjrendszeren hatalmas rés tátong – jegyezte meg Matolcsy György. A járulékokból származó bevétel ugyanis 30 százalékkal, 900 milliárd forinttal kevesebb annál, mint amennyit ki kell fizetni a nyugdíjasoknak. A miniszter szerint ez az állapot tarthatatlan, a rendszer bevételi és kiadási oldalának egyensúlyba kell kerülnie.
A magánnyugdíjpénztárakat nemcsak az elvándorló tagok sodorhatják nehéz helyzetbe, 2012-től ugyanis a jelenlegi 4,2 százalékos működési költségeiket az állami rendszerhez hasonló szintre, 0,9 százalékra kell leszorítaniuk, és a vagyonkezelési díjukat is csökkenteniük kell: 0,8-ról 0,2 százalékra. A magánkasszákat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetségnek természetesen nem tetszenek a kormány elképzelései, a szervezet már napok óta sortűz alatt tartja a terveket. Tegnap például három újabb beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, és ezekben a magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások megsemmisítését kérte. A szervezet szerint a pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, mivel az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé, a pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőleges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal.