Abefektetők megrémültek a kormány nyugdíjterveitől. Az elemzők szerint a hazai parkett árfolyamait főképp az a bizonytalanság húzta a mélybe, hogy egyelőre nem látszik, milyen ütemben kívánja piacra dobni a kormány a magánnyugdíjpénztáraktól beérkező részvényeket. A pénztári vagyon jelenleg 2700 és 3000 milliárd forint közé tehető. Ennek az állománynak nagyjából a fele állampapír, egynegyede külföldi, további egynegyede pedig hazai részvény. A befektetői félelmeket az indokolja, hogy ha rövid idő alatt jelentős mennyiségű részvény jelenik meg a piacon, az árfolyamok összeomolhatnak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyan megjegyezte, hogy a papírokat nem fogják rázúdítani a parkettre, hanem megfontoltan, egyenletesen teszik pénzzé azokat, a befektetők ugyanakkor abban már biztosak lehetnek, hogy jövőre fokozott eladói nyomás jellemzi majd a hazai részvénypiacot.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint a befektetők amellett, hogy a kedvezőtlen nemzetközi eseményekre reagálnak, a jövő esztendei magasabb részvénykínálatot és az ebből fakadó gyengülést is beárazzák.
*
Barta György, a CIB Bank elemzője úgy látja, hogy hiba lenne az árfolyam megrendülését teljes egészben a nyugdíjtervek nyakába varrni, hiszen Európában épp elég probléma gyengíti a tőkepiacokat. Az ír és a portugál adósságválság önmagában is olyan sokkot jelenthet, ami megindokolná a tőzsdei vérengzést. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a jövő héten jó eséllyel ismét emelkedésbe kezdenek a világ indexei, ám félő, hogy Magyarország a befektetők bizalmatlansága miatt ebből a hullámhegyből kimarad majd. A szakértő szerint a piacok elsősorban hosszú távú szerkezeti reformokat várnak, de egyelőre nem elégedettek a látottakkal.
Bár a forint elmúlt napokban tapasztalt mélyrepülését sokan a nyugdíjterveknek tulajdonítják, a lapunk által megkérdezett elemzők szerint a magyar fizetőeszközre tegnap inkább az eurózóna problémái gyakoroltak nyomást. Az euróért a reggeli órákban még kevesebb mint 278 forintot kellett fizetni, ám a délelőtt folyamán többször is 281 forint közelébe merészkedett az árfolyam. Lapzártánk idején az euróért 297,7 forintot adtak a nemzetközi kereskedésben. Bár a magyar fizetőeszköz utoljára két hónapja volt ilyen gyenge az euróval szemben, az elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a régió többi devizája is a forintéhoz hasonló pályát írt le. A svájci frank szintén az egekbe tört: a reggeli 207,6-os szintről néhány óra alatt 212 forint közelébe szaladt, míg az esti órákban pedig 210,5 forint környékén ingadozott az árfolyama. A forint gyengülése igazán akkor válik szembetűnővé, ha a frank egész heti teljesítményét vesszük szemügyre, hétfőn ugyanis 201 forintot ért a svájci fizetőeszköz, ami öt nap alatt 11 forintos emelkedést jelent.
A nyugdíjpénztári rendszer átalakítását a tőzsdére és a devizapiacra gyakorolt hatásán kívül is rengeteg kritika érte az elmúlt napokban. Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek alelnöke például tegnap közölte: a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítását célzó tervek jelenlegi formájukban a nemzeti kockázatközösség szétzilálását eredményezik, és kényszerhelyzetbe hozzák az embereket. Mellár Tamás közgazdász pedig arra figyelmeztetett, hogy a kasszákban felhalmozott összeget teljes egészben az államadósság csökkentésére kellene fordítani. A közgazdász kritikája a kormány azon elképzelésének szólt, miszerint a befolyó pénzekből át lehetne hidalni az állami nyugdíjrendszeren 2011-ben tátongó 900 milliárd forintos hiányt.
A kormány tervei külföldön is erős visszhangra találtak. A Fitch Ratings egyenesen az ország leminősítéséről beszélt, míg néhány kisebb befektetési ház óva intette a partnereit a magyar piactól. Mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a hazánkban zajló folyamatok többek között az Európai Unió rugalmatlanságának köszönhetők. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland elemzője londoni kommentárjában felidézte, hogy Magyarország, Lengyelország és több más kelet-közép-európai EU-tagállam engedékenységet kért a brüsszeli bizottságtól az általuk végrehajtott radikális nyugdíjreformok költségvetési terheire hivatkozva, ám az uniós hatóságok elvetették ezeket a kéréseket.
A tegnap benyújtott törvényjavaslat nem tartalmazott meglepetéseket a Matolcsy György nemzetgazdasági minszter által néhány napja felvázolt változásokhoz képest. A tagoknak 2011. január 31-ig kell eldönteniük, hogy a magánkasszájuknál szeretnének-e maradni, vagy visszatérnek az állami rendszerbe. Nyilatkozatot csak azoknak kell tenniük, akik ragaszkodnak a magánnyugdíjpénztárhoz. Nekik azonban nem árt tudniuk, hogy a döntésük után csak a 10 százalékos befizetésük kerül rá a nyugdíjszámlájukra, a munkáltató által fizetett 24 százalék az állami részhez adódik hozzá. Ez az összeg azonban nem járul hozzá a későbbi nyugdíjukhoz. A korábbi kijelentéseknek megfelelően az állami számlákon lévő összegek örökölhetők. Azok, akiknek a magánkasszáknál az inflációt meghaladó hozamuk volt, a pénzromlás feletti összeget készpénzben felvehetik, vagy önkéntes pénztárban helyezhetik el. Akinek a hozama nem követte a pénzromlást sem, annak számláját az állam úgy egészíti ki, mintha az elmúlt években az állami rendszerben lett volna. A benyújtott javaslat arról is rendelkezik, hogy a nyugdíjpénztárakból az állami kasszába juttatott pénzeszközök – például részvények, állampapírok – egy erre a célra létrehozott alapba kerülnek.
Rizikó. Soha nem látott szintekre emelkedett a tegnapi londoni kereskedés végére az ír, a spanyol és a portugál államadósság-törlesztési kockázat biztosítási díjszabása, másnéven a CDS-felár. A növekedés oka, hogy erősödtek a három leggyengébb pénzügyi helyzetű euróövezeti tagállam költségvetési és adóssághelyzetével kapcsolatos aggodalmak. A negatív piaci hangulatban meredeken emelkedtek Magyarország CDS-árazásai is – írta az MTI.
továbbiak a 3. oldalon
origo.hu
Hatmilliárd forint volt a tét az ötös lottón, itt vannak a nyerőszámok
