Két hónappal a Spanyolországban és Portugáliában tapasztalt példátlan áramszünet után a spanyol kormány előzetes vizsgálati jelentést tett közzé a blackout okairól. A spanyol környezetvédelmi miniszter a részben állami tulajdonban lévő Red Eléctrica de Espana (REE)-t, mint az ország villamosenergia-hálózatának üzemeltetőjét és egyes magántermelőket tett felelőssé az incidensért.
Fotó: AFP/GUILLAUME PINON
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a hivatalos indoklás és a levonható tanulságok kapcsán lapunk megkeresésére elmondta: a miniszter szerint a REE rosszul becsülte meg a csúcsterhelés idején a szükséges kapacitásokat, különösen azokat, amelyek a feszültségszabályozás szempontjából kritikus fontosságúak lettek volna, illetve egyes magántermelők, erőművek – annak ellenére, hogy fizettek is érte – nem tudták fenntartani a megfelelő feszültségszintet. Igaz, utóbbi állítást a spanyol közműszolgáltatók lobbicsoportja cáfolja.
A kormányzati vizsgálat szerint tehát az adott napra vonatkozó a villamosenergia-termelő kapacitások helytelen meghatározása volt az egyik legfontosabb oka a hatvanmillió embert érintő áramszünetnek – mutatott rá Hárfás Zsolt, hozzátéve, hogy a spanyol kormány úgy hárítja a felelősséget, hogy konkrét kiváltó okról hallgat.
A kiváltó okok és a közvetlen előzmények is tanulságosak Hárfás Zsolt szerint:
Spanyolország rohamléptékben fejlesztette és fejleszti a ténylegesen ellátásbiztonságot garantálni nem képes időjárásfüggő megújulókat, miközben atomellenes-politikát folytat és be kívánja zárni az ország atomerőműveit, illetve a fossziliskapacitásokat is le kívánják építeni.
Sokatmondó tény az, hogy április 28-án a reggeli órákban – az incidens előtt – a naperőművi termelés kiugró felfutásával párhuzamosan a rendszerbiztonságot növelni képes hagyományos, kombinált ciklusú erőművek teljesítményét a töredékére szabályozták vissza, miközben a spanyol atomerőművek azért üzemeltek csak mintegy 50 százalékos teljesítményszinten, mert a naperőművek jelentős termelése miatt vissza kellett terhelni azokat.
A spanyol események ismét rávilágítottak, hogy rendszerbiztonsági és stabilitási szempontból kiemelt jelentősége van a hagyományos erőművek gőz- és gázturbináinak. Nagyon leegyszerűsítve tehát nem csupán az energiatermelésben és a folyamatos rendelkezésre állásban, hanem a stabilitásban is kulcsszerepük van. A spanyol villamosenergia-hálózat üzemeltetője, a Red Eléctrica már idén februárban egy jelentésében arra hívta fel az illetékesek figyelmét, hogy az időjárásfüggő megújulók gyors fejlesztése jelentős kockázatot jelent a hálózatra. Főleg úgy, hogy közben hagyományos (gáz, szén és atom) kapacitások esnek ki a rendszerből, hiszen így csökken a villamosenergia-rendszer ellenálló képessége.
A szakértő véleménye szerint
a spanyol és a portugál blackout egyértelműen rávilágít arra, hogy a villamosenergia-ellátás garantálása alapvetően szakmai kérdés, amelyet nem írhatnak felül politikai szándékok és önös érdekek.
Magyarország energiapolitikája és energiamixe kiváló példa lehet más országok számára is, hiszen a nemzetközi trendeknek megfelelően az atomenergia, a paksi atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása és a Paks II. Atomerőmű megépítése mellett kiemelt figyelmet fordít a megújulók, döntően a naperőművi kapacitások jelentős fejlesztésére is. Miközben ellátásbiztonsági okokból folyamatosan fejlesztik itthon a villamosenergia-hálózatot, új gázerőművek épülnek és jelentősen növelni kívánja Magyarország a tárolói kapacitások rendelkezésre állását is. Hazánk mellett jó példa még Franciaország és Finnország is, ahol szintén kiemelt jelentőségűek az atomerőművi kapacitások, miközben jelentősen fejlesztik a nap- és szélerőművi kapacitásokat is.
