Újra sokkolni fog a WikiLeaks

Törökország segített az al-Kaidának Irakban, az Egyesült Államok pedig a Kurdisztáni Munkapárt (PKK) gerillái mögé állt – lesz olvasható állítólag a WikiLeaks várva és félve várt dokumentumaiban, legalábbis az al-Hajat így tudja. A Londonban szerkesztett szaúdi lapnak egy WikiLeaks-munkatárs azt mondta, hogy szükségük van törökül beszélő segítőkre, mert így többet tudhatnak meg Ankara iraki szerepéről és EU-tagjelöltségéről. Más dokumentumok szerint az amerikaiak a PKK tagjait szabadságharcosoknak nevezték, és fegyverrel is ellátták őket, miközben Washington 1979 óta hivatalosan terrorszervezetnek tartja a független Kurdisztánért harcoló csoportot.
Az ugyan nem biztos, hogy az al-Hajat története valódi, de az amerikaiak attól tartanak, hogy ehhez hasonló sztorik derülnek majd ki, ha valóban megnyílik a WikiLeaks adatbázisa, várhatóan napokon belül. Emiatt gőzerővel dolgozzák fel a diplomáciai dokumentumokat az amerikai nagykövetségeken. Egy nappal korábban az amerikai kormány felhívta a figyelmet arra is, hogy várhatóan olyan munkaanyagok kerülnek majd fel a világhálóra, amelyek nem végleges változatok, így egyes esetekben sértő megállapítások szerepelhetnek bennük, ám ezeknek nem szabad befolyásolniuk a szövetségesi viszonyt.
A diplomáciai életet hetek óta lázban tartó levélcsomag állítólag a legutóbbi WikiLeaks-anyag hétszerese lesz, azaz akár az egymillió oldalt is elérheti a terjedelme. Most az amerikai nagykövetségek alkalmazottai épp a tűt keresik a szénakazalban, azaz a 2006 és 2009 közötti levelezéseket és beszámolókat, háttéranyagokat ellenőrzik, hogy felkészülten válaszolhassanak szövetségeseiknek, ha azok rákérdeznek a WikiLeaks-dokumentumokban szereplő kitételekre. A CNN-nek nyilatkozó tisztviselő szerint a helyzet nagyon súlyos, hiszen a beszámolók akár az Egyesült Államok nemzetközi hitelét is megkérdőjelezhetik, hagyományos diplomáciai csatornák szűnhetnek meg, és egyes hírforrások is elhallgathatnak, esetleg a nekik dolgozó személyeket meg is ölhetik. A Pentagon egy külön 100 fős bizottságot létesített, hogy a WikiLeaks-ügy hatásait korlátok közé szoríthassák.