Vita a költségvetési salátatörvényről

A kormánypárti képviselők szerint a gazdasági növekedést és az átláthatóságot szolgálja a költségvetést megalapozó egyes törvények módosítását szolgáló beterjesztés. Az ágazatokat érintő, általában csak salátatörvényként emlegetett jogszabály az ellenzék szerint viszont éppen a kormányzati szándékkal ellentétes hatást ér el.

Lapzártánkkor Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjával megkezdődött a jövő évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításának vitája. A salátatörvényben összesen 49 jogszabályt módosíthatnak majd, amelyekkel szerinte a közpénzek felhasználásának átláthatóságát erősítik. A kormány szándékai szerint az intézményi fenntartóknak nem kellene 2011. augusztus 31-ig óvodai férőhelyet biztosítaniuk a harmadik évüket betöltött gyermekeknek, a határidőt egy évvel meghosszabbítanák. A közoktatási törvényhez kapcsolódó indítvány az is, hogy a tanulók mulasztásait is nyilván kell tartani, mert a családi pótlék folyósításakor ezt is figyelembe veszik majd.
A felsőoktatásról szóló törvény módosításával visszahívhatóvá válnak az egyetemek gazdasági tanácsainak azon tagjai, akiket az előző kormány nevezett ki határozott időre, és nem voltak hajlandók önként lemondani Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter kérésére.
Változik az egyszázalékos felajánlások kedvezményezettjeinek listája is, ebbe a körbe beveszik a Magyar Kármentő Alapot is, elsősorban az ajkai térségben bekövetkezett iszapkatasztrófa miatt. Az illetékekről szóló törvény tervezett módosításával a humánszolgáltatásokat ellátó egyházi és nem állami szervezetek illetékmentességre vonatkozó szabályai változnak.
Rogán Antal (Fidesz) hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy érdemi módosítás nélkül fogadja el a Ház a törvényt, amely szerinte egy új, növekedést segítő gazdaságpolitika megvalósulását segíti a korábbi évek megszorításaival szemben. A javaslat egyszerűséget és átláthatóságot biztosít. Az MSZP-s Tukacs István éppen ez utóbbit hiányolta, amikor arról beszélt: azzal, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvános kormánydöntés nélkül adhat át vagyont az önkormányzatoknak, éppen az átláthatóság elve sérül. Kifogásolta az államháztartást kiegyensúlyozó alapra való hivatkozást is. Ilyen ugyanis – mondta – nincs, és nem tudni, milyen lesz, ha a kormány létrehozza. Azt pedig pártja nevében elvi alapon utasította vissza, hogy az állam által visszatartott magán-nyugdíjpénztári befizetések ebbe az alapba kerüljenek. Bírálta a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó, nyáron enyhített bírságolási rend újbóli szigorításának tervét is. A jobbikos Nyikos László szerint a javaslatcsomagba belefért volna az élsport támogatása is, míg több indítványt átláthatatlannak tartott. Úgy vélte, a törvényeink azért sem jók, mert most is 49-et kell módosítani. Vágó Gábor (LMP) szerint a csomag számos eleme nem szolgál más célt, mint a pénzbehajtást. Elfogadhatatlannak ítélte, hogy közép- és hosszú távú tervezés nélkül szülessen meg a jövő évi büdzsé.