Kit temet el az adósságlavina?

Megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy a Gyurcsány–Kóka párost vagy Medgyessy Pétert terheli-e inkább a felelősség amiatt, hogy a két szocialista ciklus idején több mint húsz százalékponttal növekedett az államadósság. E kérdésre a jövő év első negyedében megkapjuk a választ, miután a parlament egyik albizottsága vizsgálni fogja a 2002–2010 közötti döntéseket.

Nagy Vajda Zsuzsa
2011. 01. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor az előző Orbán-kormány 2002-ben átadta a stafétát a szocialistáknak, 59-ről 53 százalékra szorította le az államadósságot. Az MSZP–SZDSZ hatalomgyakorlásának nyolc éve alatt ez a mutató 53-ról 80 százalék fölé emelkedett. Érthető tehát, hogy az új fideszes kabinetet az állam eladósításának körülményei foglalkoztatják. Lapunk tegnap számolt be arról, hogy az Országgyűlésben külön albizottság fogja az év első negyedében vizsgálni a két előző ciklus során született eladósító döntéseket.
– A szocialisták nyolc éve alatt a Gyurcsány–Kóka páros számlájára írható a felgyülemlett adósság tetemes része. Ebben az időszakban születtek a legfelelőtlenebb döntések, évente 1600 milliárd forintot fizettek ki a gazdaság támogatására úgy, hogy annak a haszonélvezői kilencven százalékban a multik voltak – mondta a Magyar Nemzetnek Gazdag László. A közgazdász arra is emlékeztetett, hogy csak 2006-ban 3400 milliárd forinttal romlott az ország államadósságszintje. Szerinte a mára kialakult helyzetért nem lehet a Medgyessy Péter miniszterelnökségének idején megvalósított béremeléseket okolni, a többletjövedelem jelentős része ugyanis viszszaszivárog a gazdaságba. Amikor Gyurcsány Ferenc félreállította elődjét, az állam adósságszintje még „csak” 59 százalékon állt.
A lapunk által megkeresett Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint az államadósság több mint húsz százalékpontos növekedésében 2002–2010-ben például a meglehetősen drága autópálya-építések is igen nagy szerepet játszottak. Egyes számítások szerint ezekért a munkálatokért az adófizetők pénzéből a régiós átlag dupláját fizettük ki. Török a Medgyessy-féle osztogató politikát is bűnösnek találja. A helyzetet később pedig az súlyosbította, hogy a gyurcsányi megszorító intézkedésekkel leállt a gazdasági növekedés, és mivel az államadósságot a GDP arányában nézzük, a mutató alakulásán ez is rontott. A magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése jóval több mint tíz százalékponttal növelte az eladósodottságot, de ennek a hatása nem- csak az utóbbi nyolc évben, hanem 1998 óta érvényesült. – Előre nézve megnyugtatóbb a helyzet; ha a privát kasszák vagyona döntő részét az államadósság csökkentésére fordítja a kormány, jövő év végén már 75 százalék alatt lehet a mutató – jegyezte meg az elemző.

Készül a reform. Az előző nyolc év elhibázott gazdaságpolitikája nehéz helyzetbe hozta az országot, ezért 2011-nek a megújulás évének kell lennie. Ennek érdekében készül a növekedési és stabilitási reform – így reagált Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a Tukacs István szocialista országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Tukacs arról beszélt tegnap, hogy a tavaszra tervezett napirendből hiányoznak a bejelentett 600-800 milliárd forintos reformcsomag megvalósításához szükséges törvényjavaslatok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.