A NATO-szövetségesek közül Lengyelország, Szlovákia és Bulgária, a szervezetbe igyekvők közül pedig Szerbia vásárolhatja meg azokat a MiG–29-es repülőgépeket, melyek tegnap óta már nem szolgálnak a Magyar Honvédség kötelékében – értesült lapunk. Igényeik alapja az lehet, hogy mind a négy országban hosszú távon (akár 2025-ig) rendszerben akarják tartani ezt a típust, melyet már két évtizede használnak és a megfelelő logisztikai háttérrel rendelkeznek az üzemeltetésükhöz. Közülük Szerbia igénye a legsürgetőbb, mert az 1999-es háború és balesetek miatt mára csak négy MiG–29-esük maradt. A HM tájékoztatása szerint a jövő év első harmadában írják ki az értékesítésre vonatkozó pályázatot.
Az MH jelenleg szintén négy repülőképes géppel rendelkezik, melyek – a bonyolult jogi eljárásokat leszámítva – akár napokon belül átrepülhetnének új tulajdonosaikhoz. Nyolc további gép néhány hónapnyi munkát igényelne az elszállításhoz. A maradék 13 darab értesüléseink szerint sérülések és a szabad ég alatti tárolás miatt csillagászati ráfordítás nyomán hozható csak eladható állapotba. Van olyan repülőgép köztük, mely 1996 óta nem repült.
A HM jelenlegi és korábbi illetékesei által többször emlegetett orosz visszavásárlás problematikája, hogy a volt Szovjetunió területén sok száz MiG–29-es vár sorára, hosszú évek óta hiába. A ma már elavult, úgynevezett 9.12-es változatú gépek eladására régóta nem köttetett üzlet. Információink szerint ugyanakkor a hadiiparban érdekelt magyar vállalkozások már folytattak informális előtárgyalásokat a gépek felújítására és értékesítésére. Úgy tudjuk, hogy a szocialista kormányok alatt több nagy értékű katonai megrendelést nyerő Solar Kft. már felvette a kapcsolatot azzal az oroszországi hivatallal, amelynek hozzájárulása nélkül nem lehet a gépeket továbbértékesíteni. Értesülésünk szerint a cég vezetője, Dési János levelet is írt a Katonai Műszaki Együttműködési Föderációs Szolgálat igazgatójának, Mihail Arkagyijevics Dmitrijev tábornoknak a reexportengedély megszerzésének tárgyában. A Solar Kft. ügyvezetője állítólag kifejtette, hogy Örményországban, Szerbiában, Horvátországban vagy Fehéroroszországban vannak olyan kapcsolatai, amelyeket kihasználva lehetne értékesíteni a MiG–29-eseket, miután elvégezték rajtuk azokat a javító-karbantartó munkákat, amelyek szükségesek, hogy repülni tudjanak a gépek. Dési János korábban érdeklődésünkre annyit mondott, a Solar Kft. a pályázati feltételek megismerése után dönti el, kíván-e indulni a MiG–29-esek továbbértékesítésére kiírt tenderen. Az üzletember cáfolta, hogy felvették volna a kapcsolatot bármilyen hivatalos szervvel.
A gépek eladása előtt az a tény nyitja meg az utat, hogy tegnap reggel nyolc órakor a kecskeméti 59. Szentgyörgy Dezső Repülőbázison, a Fegyveres Légtérvédelmi Készültségi Szolgálat (FLKSZ) zárt létesítményében végleg befejeződött a típus karrierje a honvédség kötelékében. A 21-es oldalszámú MiG–29-es vadászrepülőgép és földi személyzete, valamint pilótája, Zsámboki Tibor ezredes, megbízott bázisparancsnok befejezte 24 órás szolgálatát, az utolsót, melyet Magyarországon szovjet–orosz gyártmányú harci repülőgéppel adtak.
Az FLKSZ feladata, hogy a NATO egységes légvédelmi rendszerének hadműveleti alárendeltségében fegyveres erővel (a gép két R–73-as rakétájával és 30 milliméteres gépágyújával) biztosítsa a magyar légtér szuverenitását, a repülési szabályok betartását, bajba jutott repülőgépek megsegítését. A 1993-ban az orosz államadósság fejében a Magyar Honvédség kötelékébe került MiG–29-esek 1994-től kezdve láttak el készültségi szolgálatot.
A MiG–29-es és személyzete utolsó szolgálata eseménymentesen telt, mert a kedd délutánra tervezett „utolsó tangót”, azaz gyakorló riasztást törölték, a bázis kerítésénél a hó és a hideg dacára összesereglett mintegy félszáz repülésbarát, fotós és újságíró legnagyobb bánatára. Az elmaradt utolsó repülés is jelezte, hogy a történelmi eseményt nem sikerült méltón megünnepelni – vélték az összegyűltek.
Tizenhét év alatt a magyar MiG–29-esek egyébként mintegy 18 ezer órát töltöttek a levegőben, ami a folyamatos alkatrész- és üzemanyaghiány miatt rendkívül alacsony kihasználtságot jelent. Szakértők szerint ha a beszerzett 28 gép mindegyike évente száz órát repült volna leállításukig, 47 ezer óra gyűlt volna össze tegnapig.
A MiG–29-esek leállításával a vadászrepülők lettek a honvédség első fegyverneme, ahol a szovjet– orosz haditechnikát teljesen felváltotta a nyugati, azaz a Svédországtól mintegy 230 milliárd forintért lízingelt Gripen. A lépést még az első Orbán-kormány 2001-ben született stratégiai döntése alapozta meg, mely kimondta, hogy a legérzékenyebb haditechnikai kategóriában le kell építeni az orosz függőséget, bár a menetrendet és a költségeket jelentősen megváltoztatta a Medgyessy-kabinet 2003-as szerződésmódosítása.
origo.hu
Magyar Péterről és a limonádéról kérdezte az Origo Karácsony Gergelyt - videó
