Munkahelyekért tüntettek

A szervezők szerint negyven-ötvenezren, a rendőrség szerint tizenkétezren vettek részt az Európai Szakszervezeti Szövetség és a magyar szakszervezeti konföderációk uniós megszorítások elleni szombati tiltakozásán. A fesztiválhangulatú, atrocitás nélküli demonstráción a megszorító intézkedések beszüntetését, több és jobb munkahelyet, méltó béreket, párbeszédet követeltek.

MSZOSZ-es magyarázkodás. Indultunk a Társadalmi megújulás operatív program (Támop) egyik pályázatán, a kiírt időpontig jelentkeztünk, és az első hét nyertes között voltunk – közölte lapunkkal Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke ennél többet nem kívánt mondani, bár annyit megjegyzett, hogy „a Támopban állandóan módosítottak valamit”. Szombaton számoltunk be arról, hogy az MSZP-vel vállaltan lojális konföderáció csaknem harmincmillió forintot nyert tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egyik pályázatán. A lapunk birtokába jutott dokumentumok szerint azonban az előző kabinet idején az NFÜ-nél manipulálták a pályázáshoz szükséges egyik program dátumát. Az eredeti kiírás szerint a két úgynevezett Társadalmi megújulás operatív programra 2010. április 30-tól lehetett pályázni a keret kimerülésig, csak a Magyar Postán feladott csomagban, a feladás dátuma, óra, perc igazolással együtt. A Humán erőforrás operatív program honlapján tehát április 30-án kellett volna megjelennie a pénzügyi, költségvetési kitöltő programnak, ahol a pályázatban részt vevők képzéséhez kapcsolódó költségeket kellett felvinni. A dokumentumok szerint ez a program azonban csak május 3-án 14 órakor nyílt meg, az NFÜ saját honlapján később mégis azt tüntette fel, hogy az már április 28-án működött. A visszadátumozásra azért lehetett szükség, mert az eredeti kiírás szerint a pályázat véglegesítése – azaz május 3-a 14 óra – előtt pályázatot nem lehetett feladni, vagy ha ez mégis megtörtént, akkor azokat el kellett utasítani. A postai igazolásokból azonban kiderül: hét szervezet, köztük az MSZOSZ már április 30-án benyújtotta pályázatát, amit nemhogy elutasítottak, hanem csaknem harmincmillió forintot adtak rá.

Kifejezetten vidám hangulatú, látványos, fesztiváljellegű demonstrációt tartottak szombaton Budapesten az uniós szintű megszorító politika ellen. Huszonkét európai ország negyvenöt szakszervezetének képviseletében a szervezői becslések szerint mintegy negyven-ötvenezren vettek részt az európai gazdasági- és pénzügyminiszterek gödöllői csúcstalálkozójával egy időben tartott úgynevezett összeurópai akciónapon.
John Monks, az Európai Szakszervezetek Szövetségének főtitkára nyitóbeszédében követelte: ne a munkások fizessék meg annak a válságnak a költségeit, amely a bankok miatt alakult ki! Az érdekvédő a pénzügyi tranzakciók megadóztatását, euróövezeti kötvények kibocsátását, növekedést támogató alapok létrehozását, valamint a fiatalok munkához juttatását javasolta a gödöllői találkozó résztvevőinek. Monks szerint nem igazságos a kilábalás jelenlegi módja, mivel túl kevés teher van a pénzügyi intézményeken, és túl sok azokon, akik nem képesek több terhet elviselni.
Bár az összeurópai akciónap – amelynek immár hetedik állomása volt a budapesti – kifejezetten az uniós szintű megszorító politika ellen szól, a magyar szakszervezeti vezetők hazai, aktuálpolitikai beszédeket tartottak. – Tiltakozunk a bérek és a táppénz csökkentése, a munkavállalói jogok csorbítása miatt, hogy nem akarják emelni a nyugdíjakat, és hogy a kormány paktumot kötött a munkáltatókkal – jelentette ki Borsik János, az Autonómok elnöke. Kuti László, a Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke arról beszélt, a kormány intézkedései veszélyeztetik a jövő nemzedékeket, mivel csökkentik az oktatásban eltöltött időt, hogy rosszul képzett, rosszul fizetett munkások tömegei álljanak rendelkezésre.
– Nem kérünk az európai megszorító intézkedésekből, de nem kérünk a magyarokból sem – jelentette ki Gaskó István. A Liga elnöke kifogásolta az indoklás nélküli felmondás bevezetését, a sztrájktörvény „ellehetetlenítését”, és azt, hogy a kormány visszamenőleges hatályú jogszabályokat alkot.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a rendezvényen megjelent tömeg azt bizonyítja, hogy a magyar munkavállalók, a szakszervezetek nem kerülhetők meg. – Ne döntsenek rólunk, nélkülünk! – fogalmazta meg követelésüket. Palkovics Imre a szélsőséges és szerinte immár bizonyítottan megbukott neoliberális gazdaságpolitikát tette felelőssé a kialakult európai helyzetért. A Munkástanácsok elnöke „primitív és olcsó hazugságnak” nevezte, hogy a magyar gazdaság gondjait a lakosság túlfogyasztása okozta. Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke azt kifogásolta, hogy éppen nálunk, a soros EU-elnökséget adó országban a legrosszabb a szociális párbeszéd. Napközben a Magyar Orvosok Szövetsége bejelentette: a kapacitásokhoz igazított ellátórendszert, vonzó egészségügyi dolgozói életpályamodellt, valamint a munkavégzés körülményeit szabályozó jogszabályok aktualizálását és ezek betartatását követelik a kormánytól. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint tizenkétezren vettek részt a demonstráción nagyszámú rendőri jelenlét mellett. Intézkedésre nem volt szükség.
Az MSZP szerint azok, akik a szakszervezetek demonstrációján részt vettek, nem a kormány politikáját támogatták, hanem a megszorítások ellen demonstráltak. Szanyi Tibor, a párt országgyűlési képviselője ezt arra reagálva mondta, hogy Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő pénteken úgy fogalmazott: a magyar kormány üdvözli és támogatja az európai szakszervezetek kiállását a megszorítások politikája ellen.