Erősebb termelőket!

Véget érhet a kiszolgáltatottság időszaka. Még a gyenge minőségű árukat is leszedheti a boltok polcairól az az új szervezet, amelyik valós érdekvédelmet nyújt majd a magyar termelőknek. Tegnap kezdődött meg az erre vonatkozó kormányjavaslat tárgyalása az Országgyűlésben.

Jelentősen javulhat a zöldségekkel, gyümölcsökkel és borászattal foglalkozó gazdálkodók érdekérvényesítése, amennyiben a parlament megszavazza a tegnap tárgysorozatba vett, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását, amely erősebb mandátumot adna a szakmaközi szervezeteknek. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a tervezet indoklásában kiemelte: a magyar gazdaságot erősítő hazai agrártermelés védelmében szükséges igénybe venni minden olyan eszközt, amely csökkenti a gazdálkodók piaci kiszolgáltatottságát és a magyar termékek piacát biztonságossá és kiszámíthatóbbá teszi. A szakmaközi szervezet egy korszerű európai piacszervezési és -szabályozási modell, amely a gazdaság szereplőinek önszabályozásán alapul, és a közös döntések érvényre juttatásával lehetővé teszi érdekeik hatékony képviseletét. Az unió 2007-ben fogadta el a szakmaközi szervezetekről szóló tanácsi rendeletet, amelynek hazai bevezetése nem volt teljes körű, ennek pótlását és végrehajtását szolgálják a mostani módosítások. Egyébként jelenleg hazánkban egyetlenegy uniós rendelkezéseknek megfelelően létrehozott szakmaközi szervezet működik.
A tervezett változtatások nyomán a gazdálkodók akár termékenként létrehozhatnak szakmaközi szervezeteket, amelyek a későbbiekben ellátják érdekképviseletüket. A szakmaközi szervezet akár minőségi ellenőrzéseket is végezhet majd az áruházláncokban. Ilyen tevékenységet az osztrák, illetve francia szakmaközi szervezetek is végeznek, s amennyiben úgy látják, hogy az adott gyümölcs vagy zöldség nem felel meg az általuk elfogadott kritériumoknak, leszedhetik a polcról. Fontos szabály az is, hogy a piac kétharmadát képviselő szervezetek kérésére – korlátozott időszakra – a kormány kötelezővé teheti a szervezethez nem tartozó piaci szereplők számára is a szervezeten belül létrejött egyes megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások követését, szigorú betartását. A szervezetek fenntartását a bevezetendő piacfejlesztési hozzájárulásból finanszíroznák, amit a tagok közvetlenül a társulásoknak kifizetnek. Az a piaci szereplő is köteles lesz kifizetni a tagdíjat, amelyik nem tagja a szakmaközi szervezetnek, de bizonyítottan élvezi a kiterjesztett piacfejlesztési intézkedések előnyét.
Érdekességként említhető meg, hogy a borok reklámjának, marketingtevékenységének szervezését is a termelőkhöz leginkább közel álló, majdan megalakuló szakmaközi szervezet – feltételezhetően az átalakuló Hegyközségek Nemzeti Tanácsa – végzi majd. Emlékezetes, hogy az eddigi erőfeszítések – vagyis a termelők által önként vállalt, kötelező mértékű befizetések, amiket a bor népszerűsítésére szántak – nemigen érték el valós céljukat. A mostani tervezet szerint a marketingjárulék címén kifizetett összeg levonható lesz a bor forgalomba hozatali járulékából.