Közép-Európában egyedülálló technikával segítenek Budapesten a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben azoknak a pároknak, akiknek külső beavatkozásra van szükségük a gyermekvállaláshoz. Vereczkey Attila főorvostól megtudtuk, hogy az intézményben preimplantációs genetikai diagnosztikát (PGD) végeznek, ami a preembrió (az embrió kezdeti fázisa) beágyazódás előtti genetikai vizsgálatát jelenti, microarray CGH technológiával. Ezzel a kromoszómák finomszerkezeti vizsgálatát teszi lehetővé, amely hazánkban eddig nem volt elérhető. A beavatkozást lombikbébi-beültetések előtt végzik el.
– Hazánkban minden negyedik párnak nem sikerül természetes úton gyermeket nemzenie, ami azt jelenti, hogy 150-180 ezer lehet a meddő párok száma – tájékoztatta lapunkat Vereczkey Attila. A főorvos elmondta, a kutatások szerint a századforduló óta folyamatosan csökken a férfiak megtermékenyítőképessége. A problémát súlyosbítja, hogy a nők egyre később vállalnak gyermeket. A főorvos szerint a meddőség, illetve a gyakori vetélések leginkább a nők korával és a petesejtek genetikai állományával hozhatók öszszefüggésbe. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy az embrióban látható genetikai eltérések magas arányban az anyához köthetők.
– Ma az először szülő nők életkora a klinikán átlagosan 37 év, és nem szabad elfelejteni azt, hogy a kor előrehaladtával a teherbe esés esélye folyamatosan csökken. A petesejtek a nők szervezetében a születésüktől fogva adottak, és bár jól elrejtettek a női testben, minőségük, genetikai állományuk romlik, hiszen a sejteket folyamatosan érik káros környezeti hatások. A terhességnek teljesen más eséllyel vághat neki egy 25, egy 35 és egy 45 éves páciens – magyarázta a főorvos. Hozzátette: míg egy 25 éves nő tíz petesejtje közül nyolc genetikailag egészséges és kettő nem, addig ez az arány 35 évesen már 5-5-re változik, míg 40 éves nőknél három egészséges és hét beteg sejtet találni. A 45 éves hölgyeknél pedig csak minimális eséllyel lehet egészséges petesejtet találni.
A statisztikák is elkeserítő képet festenek, hiszen amíg a nők terhességi esélye 29-30 éves kor után drasztikusan csökken, a vetélési arány 35 éves kortól folyamatosan emelkedik. – Ha tehát egy 37 éves hölgy természetes úton próbálkozik teherbe eséssel, akkor nagy valószínűséggel hét hónapon keresztül olyan petesejteket érlel meg, amelyek genetikailag hibásak, így meg sem termékenyülnek. Ha mégis megtörténik a megtermékenyülés, akkor gyakori az is, hogy valamilyen genetikai betegség miatt a magzatot el kell vetetni. A 40 év feletti páciens esetében pedig átlagosan 5-10 lombikbébi-kezelés kell ahhoz, hogy abból egy egészséges baba születhessen – mondta Vereczkey Attila.
A főorvos felhívta a figyelmet arra is, hogy a lombikbébiprogramban való részvételnek nincs életkor szerint meghatározott felső korhatára. Így amíg a szülő nő reprodukciós korban van (az utolsó menstruáció után még egy évig), addig lehetőség van lombikbébiprogramra.
A kezelés
A kezelés során először az embrió beágyazódás előtti genetikai vizsgálatát (PGD) végzik el. Ennek lényege, hogy a megtermékenyített preembriót a harmadik napon genetikailag megvizsgálják mintavétel útján, majd az eredmények értékelése után az ötödik napon visszaültetik. Egy pácienstől átlagban 8-12 petesejtet nyernek, amelyekből 35 éves kor alatt egyet vagy kettőt ültetnek vissza. A többi preembriót lefagyasztva tárolják. – Ha az első beültetés nem sikerül, akkor a lefagyasztott és megvizsgált sejteket újra beültetjük – magyarázta Vereczkey Attila. Hozzátette: arra is van lehetőség a klinikán, hogy ha valakinek nincs megfelelő petesejtje, petesejt-adományozás útján jöjjön létre a terhesség, bár a szabályok hazánkban szigorúak, a petesejt-donáció engedélyezett eljárás.
– A microarray CGH-PGD technológia – a kromoszómák finomszerkezeti vizsgálata – a főorvos szerint mindenképpen ajánlott olyan esetben, ahol az édesanya 37 év feletti vagy a lombikbébi-eljárás során morfológiailag nem megfelelő embriókat találtak, illetőleg ha a családban már előfordult genetikai betegség. A vizsgálat akkor is indokolt lehet, ha a páciens már három sikertelen lombikbébi-beültetésen esett át, de még nincs gyermeke, illetve férfimeddőség esetén is elősegítheti a megtermékenyülést. Vereczkey Attila felhívta a figyelmet arra, hogy ha egészséges embriót helyeznek vissza, akkor nagy eséllyel kizárható a vetélés s a kromoszóma-rendellenességek, például a Down-szindróma esélye is.
Rossz kromoszómaszám
A legújabb klinikai eredmények rámutattak, hogy a spontán, illetve lombikbébi-eljárással fogant preembriók jelentős hányada kromoszómaszámbeli eltéréseket, úgynevezett aneuploidiát mutatott. E tényezők húzódhatnak meg amögött, ha a megtermékenyülő vagy osztódni kezdő embrió a beültetés után egyszerűen elhal vagy nem tapad meg, így nem fejlődik ki belőle egészséges utód. Ezen preembriók beültetése a kezelésekkor a beágyazódás elmaradását, illetve spontán vetélést okozhat, továbbá olyan kromoszóma-rendellenességekre visszavezethető betegségek előfordulását növeli, mint például a Down-kór, az Edwards-kór vagy a Patau-szindróma.
– Technikailag lehetséges lenne az is, hogy a petesejteket előre lefagyasszuk akkor, ha az anya úgy érzi, még nincsenek meg a feltételek a gyermekvállalásra, de később kifut az időből. Így megőrizhetők lennének azok a petesejtek, amelyek nagy valószínűséggel egészséges genetikai állománnyal rendelkeznek, arra az időre, amikor a gyermekvállalás ideje optimálissá válik. A petesejtek ilyen, úgynevezett szociális okból történő fagyasztása hazánkban még nem engedélyezett eljárás – mondta a főorvos.
Tehát jogegyenlőségről ezen a téren nincs szó, hiszen míg a férfiak bármikor leadhatják a hímivarsejtjeiket egy spermabankban azzal a céllal, hogy megőrizzék későbbi saját felhasználásra, addig a nőknek erre – a jogi szabályozás hiányában – még várniuk kell.
Félmillióba is kerülhet az eljárás
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem támogatja a klinikán végzett beavatkozásokat, így azok ára embrióvizsgálatonként 80–120 ezer forint. A beavatkozásnál felmerülő költségek végső összege a lombikbébi-eljárással együtt így akár 350-500 ezer forintra tehető.
– Tudomásom szerint ha egy páciensnek olyan eljárásra van szüksége a gyógyulásához, ami csak külföldön elérhető, akkor az OEP bizonyos esetekben azt finanszírozza a külföldi intézménynek.
Tehát ha valakinek csak PGD-vel lehet reális esélye a gyermekvállalásra, és külföldön venné igénybe az eljárást, akár több millió forintért, akkor lehetséges, hogy a magyar biztosító ezt megtérítené. A Versys Clinicsen elérhető ez a világszínvonalú technológia, sajnos egyelőre nem támogatja a biztosító – mutatott rá a problémára Vereczkey Attila. Hozzátette: jelenleg az OEP öt lombikbébi-beavatkozást finanszíroz, de ha a beültetés előtt az új technológiával megvizsgálhatnánk az embriókat, akkor csökkenhetne a sikertelen beültetések száma, csökkenne a vetélések száma, csökkenne a pácienseket érő fölösleges fizikai és lelki megterhelés nagysága és a felmerülő költsége összege is. A főorvos felhívta lapunk figyelmét arra, hogy a klinika keresi a kapcsolatot más lombikbébi-intézményekkel, hogy ez az új eljárás minden meddő pár számára elérhető lehessen.
Lapunk az (OEP) sajtóirodájától megtudta, hogy az említett PGD microarray CGH eljárással kapcsolatos befogadási kérelem nem érkezett a biztosítóhoz. Válaszukban kitértek arra is, hogy noha a befogadási kérelmet nekik kell benyújtani, nem ők, hanem a nemzeti erőforrás miniszter dönt arról, hogy egy-egy új eljárás a közfinanszírozott ellátások közé kerül-e.
Nem adtak rá pénzt
A PGD-eljárás külföldi intézetnél történő finanszírozásával kapcsolatban az OEP kifejtette: a biztosító kizárólag indokolt esetben nyújthat támogatást gyógykezelések külföldön való igénybevételéhez. Kiemelték, hogy a szakmai indokoltságról a betegség szempontjából szakmailag illetékes országos intézet dönthet. A külföldi gyógykezelés finanszírozásának feltétele tehát az, hogy az országos intézet támogató javaslatot adjon ki, továbbá hogy a gyógykezelést végző külföldi gyógyintézet nyilatkozzon arról, fogadja a beteget és vállalja annak kezelését. Hangsúlyozták azt is, hogy az elmúlt években az eljárás elvégzésére nem érkezett kérelem az egészségbiztosítóhoz, így ilyen eljárást az OEP külföldön nem finanszírozott – szögezték le.
Miért nem sikerül?
A meddőségnek Vereczkey Attila főorvos szerint számos oka lehet, de a leggyakrabban a civilizációs ártalmakkal függenek össze. Ezért a fejlett országokban, így Európában, Japánban, Észak-Amerikában jelent nagyobb gondot. – A szakirodalom szerint meddőségről akkor beszélünk, ha a pár aktív nemi életet él, nem védekezik és egyévi próbálkozás után sem történik teherbe esés – mondta lapunknak a főorvos.
Meddőséget okozhatnak a szexuális úton terjedő betegségek is, például a chlamydia, gonorrhea is. – Sajnos ma a tinédzserek egyre fiatalabb korban kezdenek el szexuális életet élni és emellett nem tartják „trendinek” a védekezést. Így több fiatal felnőtt is azzal szembesül, hogy mire kellően érett lenne a gyermekvállalásra, addigra a petevezetékek elzáródtak, és más komoly gondok is jelentkeznek – magyarázta Vereczkey Attila. A főorvos rámutatott arra is, hogy a meddő nők nagy részénél az endometriózis okoz problémát. Ennek a betegségnek számos típusa van, sok esetben az úgynevezett csokoládéciszta, vagy a betegség következtében létrejövő gyulladásos elváltozások okozzák a meddőséget. A teherbe esést emellett hormonális elváltozások és a gyermektelenséggel járó pszichés problémák is nehezíthetik.
– Intézetünk szakmai koncepciója az, hogy nem mindenkinek csak a lombikbébi- program a megoldás. Van, akinél az endoszkópos sebészeti műtét, van, akinél a pajzsmirigy működését vizsgáló endokrinológus, a férfi megtermékenyítőképességét vizsgáló andrológus, belgyógyász, míg másnál a pszichológus tud segíteni – tette hozzá Vereczkey Attila.
A meddőségi kivizsgálás a klinikán szigorú protokoll alapján történik. A férfiaknál megnézik a spermiumok számát, mozgását. A nőknél hormonvizsgálatot végeznek, amelynek része a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy vizsgálata is. A nőgyógyászati vizsgálaton a nemi úton terjedő betegségek mellett megnézik a petevezetékek állapotát is.
A meddőségi kezeléseknek két jelentősebb szövődménye lehet. Az egyik a túlstimulációs szindróma, amikor a szervezet a gyógyszerek hatására az elvártnál fokozottabban reagál, illetve az ikerterhesség. Ez utóbbi arányát azonban az összes lombikközpontban igyekeznek csökkenteni. Az ikerterhességeknél ugyanis gyakoribb a koraszülés, a császármetszés és az egyéb szövődmények előfordulása. Ezért a Versys Clinicsen 35 éves kor alatt azt javasolják, hogy csak egy embriót helyezzenek az anyaméhbe, különösen akkor, ha megtörtént az embriók beültetés előtti genetikai vizsgálata.
origo.hu
ÉKM: Minden magyar számára alapjoggá tesszük a közösségi közlekedéshez való hozzáférést
