Trendforduló a bérpolitikában?

Közel 11 százalékkal emelkedtek a közszféra bérei, miközben javultak a foglalkoztatási mutatók is az év első négy hónapjában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai arra utalnak, hogy megvalósult a személyi jövedelemadó változásai miatt szükségessé vált bérkompenzáció.

Bodacz Péter
2011. 06. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyszerre nőttek a bérek és a foglalkoztatottság hazánkban, az év első négy hónapjában: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett gyorsjelentése szerint január–áprilisban a bruttó átlagkeresetek 2,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, míg 2,6 százalékkal dolgoznak többen, mint 2010 első harmadában. Áprilisban nemzetgazdasági szinten 5,9 százalékkal voltak magasabbak a havi bruttó átlagkeresetek, mint egy évvel ezelőtt, s elérték a 214 731 forintot. Ezen belül a versenyszférában a növekedés 4, a költségvetés területén pedig 10,8 százalékos volt.
A KSH gyorsjelentése szerint az év első négy hónapjában 47 ezer fővel nőtt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az alkalmazottak átlagos száma az egy évvel korábbihoz képest. A 2,6 százalékos emelkedés eredményeként a dolgozók létszáma 1,833 millió volt. A költségvetési szférában tevékenykedők köre az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatására 4,6 százalékkal, 720 ezer főre csökkent. A közmunkások nélkül számított 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–áprilisi adattal.
Mint azt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek kifejtette, a közszféra béreinek 10,8 százalékos emelkedését a személyi jövedelemadó (szja) változásai miatt hátrányt szenvedő alkalmazottak kompenzációja idézte elő. Az szja változása nyomán a nettó bérek 7,6 százalékkal nőttek, így az áprilisi 4,9 százalékos infláció mellett jött ki a reálbérek 2,8 százalékos emelkedése. – A versenyszféra bérnövekedésében a következő hónapokban nem várható gyorsulás; az év hátralevő részében 4–4,5 százalék között stabilizálódhat – húzta alá az elemző. A bérnövekedés felveti, hogy esetleg trendforduló következett be a vállalatok bérpolitikájában. A költségvetési szférában ez azért nem valószínű, mert ott nagyon erős a bérkontroll – vélekedett az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Gerőcs Tamás kifejtette: a májusi infláció kisebb lett a vártnál, s részben ezért is várja, hogy kora ősszel tovább lassul a pénzromlás, így év végére 3,5–4 százalék közötti lesz az éves infláció.
Az állami alkalmazottak jövedelméről szóló érdekes adat, hogy – mint azt a Workania állásportál közölte – átlagosan bruttó 232 ezer forintot keresnek Magyarországon, ez magasabb a 216 ezer forintos szlovák, de alacsonyabb a 257 ezres cseh bruttó átlagfizetésnél.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.