A kettős kereszt kálváriája Bándon

A bándi Essegvár közelében helyi civilek egy kettős keresztet emeltek, emléket állítva a hegyen állt középkori kápolnának. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azonban kifogásolja a feszület helyét, mert az éppen az újraépítendő kálváriaútba ékelődik „tizenötödik” stációként. A huzavona három éve tart, a kereszt még a helyén áll, ám a lebontásáról szóló határozat már megszületett, és megfellebbezhetetlen.

Velkei Tamás
2011. 07. 27. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Éveken át húzódott a főváros XII. kerületében fölavatott turulszobor ügye, izzó érvek feszültek egymásnak pró és kontra az emlékmű fennmaradásával kapcsolatban. Ha nem is kavart ekkora port, de egy csöndes kis Veszprém megyei faluban is hasonló história borzolja a kedélyeket. Történt, hogy a faluban működő Magtárskör Egyesület elhatározta: újraépíti a XX. század elején emelt, de elpusztult kálvária stációit, a tervet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) is örömmel fogadta. Annak már kevésbé örült a hivatal, hogy az egyesület védelmébe vette azt a kettős keresztet is, amit községbéli civilek állítottak egy XIV. században épített kápolna helyén. Az egyesület úgy vélte: a falu központjában magasodó dombon emelt feszület lehetne a leendő kálvária 15. stációja is. A kereszt tövében felszentelése óta több alkalommal tartottak megemlékezéseket, szabadtéri misét.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azonban úgy vélte: a múlt századi kálvária és a középkori Essegvár szomszédságába nem illik a kortársak állította kettős kereszt. Ezért a Magtárskör Egyesület Schmitt Pál köztársasági elnökhöz fordult azzal a kéréssel, hogy a közelmúltban elhunyt volt államfő, Mádl Ferenc szülőhelyén az emlékmű megmaradhasson. A civil szervezet elnöke, Csordás Endre „kegyelmi kérvényében” arra is felhívta az államfő figyelmét, hogy a kettős keresztet 2008-ban Bánd első, 775 évvel ezelőtti okleveles említésének alkalmából szentelték fel. A kettős kereszt állítói nem kérték ki előzetesen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét, csakúgy, mint pár évvel korábban azok a civilek, akik a szintén a dombtetőn állt, de lerombolt latorkeresztek helyére állítottak vörösre festett műkőből feszületeket. Ez utóbbiakat Csordás szerint a KÖH mégis helyreállítottnak tartja, míg a kettős keresztet közvetlen kulturális érdeket sértőnek minősítette és eltávolításáról határozott. A Magtárskör Egyesület fellebbezett a döntés ellen, levelében több alkalommal kérte a KÖH-től a kereszt jelenlegi helyén maradását mindaddig, amíg a hivatal által irányított, majdani régészeti feltárásokat nem akadályozza. A kérést a KÖH elutasította, indokként a területen keletkező szellemi zűrzavart jelölve meg. A hivatal szerint ugyanis a kereszt, mint „jellegzetesen világi politikai szimbólum” a szakrális elemekbe keveredik. A KÖH azt is kifogásolta, hogy az ugyancsak az egyesület által helyreállítani kívánt keresztút 15. stációja a kettős kereszt legyen, bár ez az eredeti tervekben még nem is szerepelt. Ezen túl határozatban kötelezte az önkormányzatot, mint a terület tulajdonosát, a feszület eltávolítására.
Szerettük volna megkérdezni az ügyről a KÖH fehérvári irodavezetőjét, de Gonda Judit amellett, hogy elzárkózott a válaszadástól (mivel időközben az esettel már nem Fehérvár, hanem a KÖH nyugat-dunántúli irodája foglalkozik), azt közölte: „A bándi kettős kereszttel kapcsolatban feltett kérdéseik olyan részletekbe menők, hogy kimerítő választ, csak az előzmények birtokában lehetne adni.” Vajon ki ismerhetné jobban az előzményeket, mint az üggyel korábban éveken át foglalkozó ügyintéző?
Tovább érdeklődtünk a soproni székhelyű hivatalnál, ahol a megbízott igazgató, Veöreös András a Veszprém megyei ügyintézőhöz irányított bennünket. Németh Katalin arról tájékoztatta lapunkat, hogy időközben megszületett a másodfokú határozat, amely helybenhagyta a bontásról első fokon hozott döntést. Az indokolás szerint azért, mert a „keresztút- járás és ennek építészeti megnyilvánulásaként a 14 stációval megközelíthető kálváriacsoport a Megváltó szenvedéstörténetéről való elmélkedés helye, amely imádságnak kötött rendje van. (…) önkényesen semmilyen indokkal nem lehet megváltoztatni. Ebben az egységben zavaró elem a kettős kereszt megjelenése.”
Az egyesület szeretné, ha fennmaradhatna az emlékkereszt, mint létrehozott érték. A kálvária rekonstrukciós tervének a kettős kereszt egyébként sem része, az attól független, állítják. A civilek szerint a KÖH a kálvária és a kereszt ügyét összemosta elsőfokú határozatában, amit a másodfok is helybenhagyott. – Megzsarolják az egyesületet, amelynek jogi értelemben nincs is köze a kereszthez, azzal, hogy csak akkor adják meg az engedélyt, ha a keresztet eltávolítjuk jelenlegi helyéről – fogalmazott Csordás Endre. Az egyesület elnöke emlékeztet rá: a tihanyi, műemléki IV. Károly keresztút végén ugyancsak kőhalmon álló kettős kereszt áll. – Milyen értékrend az, ami helyi civil kezdeményezéseket, hagyományőrző és értékteremtő munkát akar minden áron, mondvacsinált indokokkal, valótlanságokat szakvéleménynek beállítva, a jog zsákutcájába terelve ellehetetleníteni? – kérdezi az egyesület elnöke.

A kálvária jelentése: Krisztus kereszthalálának helye Jeruzsálemben. Mivel a középkorban nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, a Szentszék hozzájárult, hogy máshol is létesíthessenek az eredeti keresztutat mintázó kálváriákat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.