Ezermilliárd állampapírokban

Mostanra visszatért a magyar állampapírokba az a mennyiségű külföldi tőke, amely a válságkor fejvesztve távozott tőlünk. A külső befektetők mohó vásárlása a bizalmat jelzi a gazdaság iránt, azonban nem túl szerencsés, hogy ilyen nagy mértékű a függés a határon kívülről érkező pénzektől.

Ez év elejétől ezermilliárd forinttal nőtt a külföldiek kezében lévő magyar állampapírok értéke. A legfrissebb adatok szerint 3680 milliárd forintnyi hazai kötvényt tartanak maguknál a külső befektetők, s ezzel visszaálltunk a válság előtti szintre. A jó hír ebben az, hogy erős a bizalom a magyar gazdaság iránt, s ez vásárlásra készteti a tőketulajdonosokat.
Fordulat az ügyben tavaly őszszel következett be, azt követően, hogy a kormány bejelentette a három százalék alatti hiánycélt, majd nem sokkal később a Széll Kálmán-terv és a konvergenciaprogram tovább erősítette a pozitív hangulatot. Az érdeklődésnek azonban megvannak az árnyoldalai is, a külföldiek súlyának a növekedése a büdzsé finanszírozásában külső eladósodottságot jelez. Hozzávetőleg az állampapírok 30 százaléka van a külföldi befektetők kezében, ami versenytársainkhoz viszonyítva igen magas. A külső adósság nagysága tekintetében a feltörekvő országok között a top tízben vagyunk; ez az, ami sérülékennyé teszi az országot.


*

A magyar gazdaság állapota alapján már lehetne csökkenteni a kamatot, a külföldiek túlsúlya azonban ezt akadályozza – jegyezte meg a Magyar Nemzet kérdésére Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője. Mint mondta, Csehországban azért tartható 0,75 százalékon a kamat (Magyarországon ez 6 százalék), mert szigorú költségvetési politikát folytattak, és nem halmoztak fel külső adósságot.
Ha a külföldi szereplők alacsonynak ítélik meg egy ország kamatját, nem vesznek annak állampapírjaiból, vagy eladják meglévő készletüket. Ez – ha az adott ország, mint például Magyarország is – rá van szorulva a forrásaikra – pénzügyi válsághelyzetet képes okozni. Kívánatosabb lenne tehát, ha a magyar állampapírok vásárlói között nagyobb súlyban volnának jelen a hazai szereplők, azok ugyanis stabilabb befektetőknek számítanak.
Ezzel csökkenthető lenne annak az esélye, ami 2008-ban a válság alatt bekövetkezett, amikor a külföldiek hirtelen elhagyták a magyar állampapírpiacot, és ezzel – mivel a költségvetést finanszírozni kellett – az IMF karjaiba taszították az országot. Barcza szerint kevés az esélye annak, hogy ez a forgatókönyv megismétlődjék, ugyanis a befektetők elégedettek a kormány terveivel és – ha a kivitelezés is megvalósul – semmi okuk a pánikszerű távozásra. Mégis jobb lenne óvatosabbnak lenni, s az állam finanszírozásában növelni a magyar lakosság súlyát, amely jelenleg igen csekély mértékben vásárol állampapírokat.
Ha egyelőre nem is kell tartani a külföldi befektetők újabb pánikszerű távozásától, a héten már megjelentek olyan hírek, amelyek a magyar termékek iránti étvágyat próbálják rontani. A Bank of America Merrill Lynch elemzői azt állították, hogy a magyar adósságcsökkentés lassúbb lesz a vártnál, a JP Morgan pedig egyenesen azt javasolta befektetőinek, hogy mérsékeljék magyarországi vásárlásaikat. Ez utóbbi bankcsoport tegnap tett közzé egy elemzést arról, hogy élénkült az idei első fél évben a külföldi tőkebeáramlás a felzárkózó térség, ezen belül Magyarország adósságpiacaira.