Hatos csomag: korona nélküli siker

A parttalannak tűnő vitától a 98 százalékos megegyezésig kalauzolta el a hatos jogszabálycsomagról szóló tárgyalásokat a magyar diplomácia az uniós elnökségünk idején. Budapest irányításával indult el az első gazdasági szemeszter is az Európai Unióban, amelynek keretében eddig példátlan módon a tagállamok előre egyeztetik költségvetéseiket Brüsszellel.

Szakmai körökben a magyar elnökséget a legtöbb elismerés a hatos jogszabálycsomaggal kapcsolatos egyeztetések lebonyolítása miatt érte. A hazai diplomaták néhány hónapos megfeszített munkával az Európai Tanács, az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) nézetei között a törvénytervezetekkel kapcsolatban tátongó szakadékot egy-két véleménykülönbségre szorították le. Igaz, erőfeszítéseiket nem koronázta meg a jogszabálycsomag elfogadása, mindössze a gazdasági kormányzás megerősítéséről szóló jelentéseket hagyta jóvá az uniós parlament, így a munka 98 százalékának elvégzésével elakadt a folyamat. Sokan bizakodtak abban, hogy a zárószavazás július folyamán, a lengyel elnökség első hónapjában megvalósul. Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára tegnap egy bizottsági ülésen azonban közölte, hogy a hatos jogszabálycsomagot várhatóan csak a nyári szünet után fogadja el az EP. Az e heti plenáris ülés napirendjéről is levették a kérdést. Ez azt jelenti, hogy az egyeztetési köröket is újra kell kezdeni ősszel, miközben arra kellene törekedni – figyelmeztettek szakemberek –, hogy a magyar elnökség által kisáfárkodott törékeny alku ne essen szét, s a véleménykülönbségek a már lezárt témakörökben ne erősödjenek fel újra.
A tanács és a képviselők egyedül abban nem tudtak megegyezni, hogy amikor egy tagállam a fegyelmezetlen gazdálkodás jeleit mutatja (hiánya és adóssága azonban még nem haladja meg az előírtat), automatikusan vagy csak a többség beleegyezésével szabják ki a büntetést. A parlament tárgyalócsoportja a fordított minősített többség alkalmazását kívánja használni ezen a területen is, ami azt jelentené, hogy kihágás esetén a szankció magától érvénybe lép, hacsak a tagállamok többsége ellene nem szavaz. Ehhez képest óriási különbség az, ha a megrovást a többségnek jóvá kell hagyni, ez ugyanis – állítják szakértők – lehetővé teszi a politikusoknak kéz kezet mos alapon a kitérést a büntetés elől. Vita alakult ki továbbá arról is, hogy a folyó fizetési mérlegek hiányát és többletét azonos súllyal kezeljék-e, amikor egy-egy ország gazdaságának egyensúlyát vizsgálják. – Ez a kérdés azonban nem akadályozta volna meg a megállapodást, ha a fő témában létrejött volna az egyesség – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Pelczné Gáll Ildikó uniós képviselő. – Aki ismeri az Európai Uniót tudja, hogy a döntések nem születnek meg egyik napról a másikra, az egyeztetések hosszas körét kell végigjárni. A magyar elnökség munkájának az eredménye vitathatatlan, függetlenül attól, hogy mikor szavazzák meg a hatos csomagot – tette hozzá. Arról is tájékoztatott, hogy egy speciális megoldás elfogadtatásán dolgozott a magyar elnökség az utolsó napokban. A jogszabálytervezeteket azzal a feltétellel kívánták elfogadtatni, hogy az életbe léptetéséhez képest három év múlva még egyszer megvizsgálják a kritikus pont körüli helyzetet.
Gazdasági részen még egy fontos területen történt előrelépés a magyar elnökség idején, január elejétől ugyanis elkezdődött az első európai szemeszter. Ennek lényege, hogy eddig példátlan módon a tagállamok előzetesen egyeztetik az EU-val a költségvetésüket. A Brüsszelnek dolgozó elemzők ajánlásokat fogalmaznak meg a tagországoknak az általuk benyújtott tervekre reagálva. Ez június első felében meg is valósult. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levélben reagált az ajánlásokra azt állítva, hogy azok az egész szemeszter hitelességét kockáztatják. Azt kifogásolta, hogy a bizottság értékelésének egyes elemei félrevezetők, hamis benyomást kelthet szerinte például az az állásfoglalás, miszerint a költségvetési konszolidációt a kormány az időszak végére ütemezi.
A magyar elnökség idején lehetett csatlakozni a közös valutaövezeten kívüli országoknak önkéntes alapon az euró plusz paktumhoz is, amely további gazdaságpolitikai kötelezettségvállalásokat jelent. Ebből Magyarország – Nagy-Britannia, Cseh- és Svédország – mellett kimaradt, ugyanis a kormány álláspontja szerint a paktum egyik pontja, az adóharmonizáció sértené a hazai gazdaság versenyképességét. – A hatos csomaggal és az európai szemeszterrel kapcsolatos előírások betartása – hangsúlyozta Pelczné Gáll Ildikó – ezzel szemben Magyarország érdeke.