(Köln)
A közlekedésben részt vevők közül senkit sem fenyeget olyan veszély, mint a közel 200 éves múltra visszatekintő járművet használó kerékpárosokat. Az energiafogyasztás csökkentésére és a környezet fokozott védelmére különös gondot fordító szövetségi kormány évi 3 millió eurót költ arra, hogy népszerűsítő akcióval meggyőzze az embereket: a kerékpározás az egészséget szolgálja, segít megkerülni a csúcsmagasságba emelkedett benzinárakat, és hozzájárul a levegőszennyeződés csökkentéséhez.
A berlini politikusok célja dicséretre méltó, de az anyagi nehézségekkel küszködő városok és községek nem tudják megteremteni a szükséges feltételeket ahhoz, hogy az egyre növekvő kerékpáros-áradat kihívásainak eleget tegyenek.
E kiegyensúlyozatlan helyzet tragikus követelményekkel jár. A köztársaságban a 2010-es évben 76 ezer kerékpáros szenvedett balesetet, amelyek során 476 személy életét vesztette. A jövőt tekintve még kritikusabb a helyzet, a legnagyobb hazai automobilklub, az ADAC számítása szerint ugyanis a kereskedők az idei évben több mint 4 millió biciklit adnak el, a legmodernebb és legdrágább kategóriákból. „Ma a kerékpár az, ami hosszú ideig az autók kabriolé változata volt, státusszimbólum, amit jól láthatóan lehet elhelyezni a kávéházak és cukrászdák teraszai előtt” – olvasható a klub honlapján. A németek kerékpárosok metropolisának tartott egyetemi város, Münster arról a jelenségről ad hírt, hogy az elköltöző fiatalok tetemes része hátrahagyja a biciklijét, és új lakóhelyén másikat vásárol magának. A számos baleset okai után kutatva a közlekedési szakértők megosztják a felelősséget. A kerékpárosok egyre fegyelmezetlenebbül hajtanak, figyelmen kívül hagyják az előírásokat, és hasznot húznak abból, hogy minimális velük szemben az ellenőrzés, a szabálysértésekért kiszabott büntetés. Ugyanakkor a települések nem tesznek meg mindent a biztonság növelésére. A bicikliseknek kijelölt sávot elhanyagolják, nem gondoskodnak a különösen veszélyes kereszteződések áttekinthetőségéről. A forgalomért felelős szakemberek ismerik a problémákat, de nincs elegendő költségvetési forrásuk arra, hogy rendben tartsák, akár kiépítsék a kerékpáros-hálózat infrastruktúráját. Kölnben például 300 kilométer hosszúságú útszakaszt kellene szanálni, de az erre a célra kijelölt évi 2 millió euró megközelítően sem elég.
A kerékpár ősének a feltalálója, az 1818-ban az akkor futókeréknek nevezett találmányt szabadalmazó Karl Friedrich Drais aligha gondolt arra, hogy a modern technika világában a bicikliipar és a vele összefüggő gazdasági forgalom 13 milliárd eurót tesz ki évente, és 220 ezer embernek ad munkahelyet.
origo.hu
Bayer Zsolt: A szörnyek tényleg köztünk járnak
