Sajátságos helyzetbe kerülnek a fegyveres és a rendvédelmi alkalmazottak, amikor az egyesülési, a gyülekezési és a sztrájkjogot szeretnék gyakorolni. Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke erről elmondta: a hivatásos rendőröknek, katonáknak kevesebb a politikai szabadságjoguk, mint a civil állampolgároknak. Függetlennek kell lenniük ahhoz, hogy megvédjék az alkotmányos rendet és az ország javait. Csak így övezi őket közbizalom. Az ELTE oktatója, az európai jog szakértője – a hajdani Civil Jogász Bizottság tagja – annak kapcsán nyilatkozott lapunknak, hogy a június 16-i, úgynevezett bohócforradalom után jogi vita alakult ki az eseményekről.
– A rendvédelmi dolgozók egyes szabadságjogait elsősorban maga az alkotmány korlátozza – közölte a szakterületet jól ismerő Juhász Imre.
*
A honvédség, a rendőrség s a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai eszerint nem léphetnek be pártba, és politikai tevékenységet sem folytathatnak. A politikai tevékenység fogalma ugyan nincs pontosan meghatározva, de – a jogász szerint – a szövegezésből egyértelmű, hogy ez nem korlátozódik a pártpolitikai megnyilvánulásokra. Politikai tevékenység az is, ha például a helyi rendőrkapitány fényképe szerepel a polgármesterjelölt választási plakátján. Juhász úgy ítéli meg: mindenképpen politikai tevékenység az olyan demonstráció, amellyel a szervezők arra buzdítják a választókat, hogy vonják meg a bizalmat a kormánypártoktól. A civil honpolgár ezt megteheti, ám a rendvédelmiek érdekvédelmi tevékenységébe az ilyen megnyilvánulás nem fér bele.
A június 16-i demonstrációt Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke és Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője magánemberként hirdette meg. A szervezők a megmozdulás alkalmával fekete függönnyel eltakart szavazófülkéket állítottak fel. A tüntetésnek azok a résztvevői, akik személyes adataikat megadták, szavazólapot vehettek át, melyen ez állt: „a Fidesz–KDNP pártszövetségnek a kétharmados többségre adott bizalmat visszamenőleges hatállyal megvonom!” A rendezvényen felolvasták az országgyűlési képviselők nevét, megjelölve, ki hogyan szavazott a korkedvezményes nyugdíjról. Juhász Imrétől azt kérdeztük, a rendvédelmi dolgozók megszerezhetik-e a számukra tiltott politizálási jogot azzal, ha a tüntetés idejére magánembernek, vagyis civil személynek nyilvánítják önmagukat. Az egyetemi oktató úgy vélte: a fegyveres testület tagja egy ilyen kijelentéssel nem válik civillé. A politikai tevékenység alkotmányos tilalma továbbra is érvényes vele szemben. – A gyülekezés, a demonstráció önmagában megengedett, a fegyveres és a rendvédelmi dolgozók tehát ilyen összejöveteleken is hangot adhatnak a véleményüknek – mondta Juhász Imre. Ez a joguk azonban csak addig terjed, amíg érdekérvényesítésről, a szociális követelések hangoztatásáról van szó. – A június 16-i tüntetésen a nyugdíjjogosultság követelése a kormány és a kormánypártok ellen irányuló összehangolt támadássá vált – jelentette ki a szakértő. A civil tüntethet kormányellenes jelszavakkal, a rendvédelmi és a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai azonban nem támadhatják ilyen módon a mindenkori végrehajtó hatalmat. Nem foglalhatnak állást az egyes pártokról. A politikai jogok ilyen korlátozását – mint Juhász elmondta – 1999-ben elfogadhatónak találta az Emberi Jogok Európai Bírósága.
– Az elmúlt időszak eseményei megerősítik, hogy a rendőrök, a katonák magatartását a gyülekezés, a véleménynyilvánítás szempontjából a civilekénél szigorúbb mértékkel kell mérni, ellenkező esetben a fegyveres testületek elveszítik a közbizalmat – figyelmeztetett Juhász. Hozzátette: a jogszabály szerint méltatlanná válik a szolgálatra, aki súlyosan veszélyezteti a honvédség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását. A disszonanciát az is jelzi, hogy a legutóbbi idők utcai tüntetésein a szolgálatban lévő rendőrök nehéz helyzetbe kerültek, mert kollégáik jogsértéseit kellett volna megítélniük. Juhász emlékeztetett: az egyik megmozduláson a tűzoltók zavartalanul bementek a Parlament előtti elzárt területre, ahová rendes körülmények közt csak a beléptető kapun át juthattak volna el. – Néhány éve nagyon megszenvedtek azok a civilek, akik ilyen magatartást próbáltak tanúsítani – idézte fel a szakember –, nemrégiben volt zászlóégetés is, és a rendőrök nem tettek semmit, noha intézkedniük kellett volna. Negatívum volt az is, hogy Kónya Péter előzőleg kijelentette: nem feltétlenül tudják garantálni, hogy júniusi összejövetelük békés marad. – Ez tartalmát tekintve politikai célzatú fenyegetés, és nem érdekvédelmi tevékenység – véli Juhász Imre. Hozzátette: a gyülekezés szervezőinek törvényes kötelességük erről gondoskodni, a békés jelleg megőrzése csak másodsorban a rendőrség feladata.
A rendvédelmi szakszervezetek sztrájkbizottságot is felállítottak. Juhász megjegyezte: a szolgálati viszonyról szóló törvény tiltja, hogy a hivatásos állományúak sztrájkoljanak vagy munkabeszüntetést hirdessenek. Az Alkotmánybíróság két esetben is megfelelőnek tartotta a sztrájkjog törvényi kizárását. – Kónya Péter kapcsán szakszervezeti vezetőként és hivatásos katonaként is felvetődhet a törvénysértés gyanúja – fogalmazott. Az elöljárók, a fegyveres szervezetek vezetői emiatt kifejezésre juttathatják nemtetszésüket. Akár a méltatlansági eljárást is megindíthatják, ami a szolgálati viszony megszűnéséhez vezethet.
origo.hu
Magyar Péter volt barátnője szerint kisfia jövőjével is fenyegette őt Magyar Péter
