A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat európai uniós pályázata sikert hozott Nagycenknek: 130 millió forintot költhetnek a kastélymúzeum felújítására, és ötvenmilliót a park rendbehozatalára. A forgatókönyvön az utolsó simításokat végzik, a tervek szerint egy éven belül egy egész más kiállítást és környezetet csodálhat meg a látogató. Annak idején, 1973-ban a Nemzeti Múzeum, a Közlekedési, a Vízügyi (ma Duna), a Mezőgazdasági Múzeum, illetve a helyi gyűjtemény anyagából állították össze a tárlatot, de a tárgyak elsősége helyett a dokumentummásolatok voltak többségben.
Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója, egyben a Széchenyi-kastély gazdája is megerősíti a fentieket: – A tárgyak adják a kiállítás szubsztanciáját. Amikor a pályázatot írtam, több dolgot tartottam fontosnak: Széchenyi István mint reformer és civilizátor jelentős életművet hagyott maga után, és ezt be kell mutatni; további szempont, hogy Nagycenknek valódi nemzeti emlékhellyé kell válnia.
A múzeumigazgató emlékeztetett egy tavalyi, időszakos kiállításukra, amikor azokat a birtokukban lévő ruhákat helyezték el egy megvilágított tárlóban, amelyekben a gróf öngyilkos lett. Az érdeklődők megrendülése tapintható volt, többségük nagy sóhajtással hagyta el a múzeumot. Az élmény nem lehet időszakos, a Széchenyi-relikviák legtöbbjét látniuk kell azoknak, akik a gróf örökségére kíváncsiak. Ez is a vezérmotívuma az új elképzeléseknek, továbbá a gyerekekre fordított figyelem. Rájuk is gondolnak, amikor például olyan játékot szeretnének megvalósítani, amely a folyószabályozás előtti és utáni állapotot modellezi.
– Sokféle igény fogalmazódik meg egy kiállítás kapcsán – állítja Tóth Imre. – Én azt szoktam mondani, nem árt, ha szép is. Ezt a szót kezdjük elfelejteni, ha betévedünk egy tárlatra. Arra törekszünk, hogy ami új, az szép is legyen.
A kastélymúzeummal egy időben kezdődött el a park rekonstrukciója, ezért a látogatók most egy elhanyagoltnak tetsző, lecsupaszított és kiégett területet látnak. A park gazdája, a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság úgy tervezi: az új kiállítás megnyitásának napjára a kastély előtti, egykori barokk kert is visszakapja régi fényét.
Ivánkovics Ottó, Nagycenk polgármestere két másik megnyert pályázatra hívja fel a figyelmet: az egyházközséggel és a Győr–Sopron– Ebenfurti Vasút Zrt.-vel közösen 220 millió forint áll rendelkezésükre a templom, a Széchenyi-mauzóleum, a kisvasút és környéke, valamint a vasúti skanzen felújítására. A vidékfejlesztési keretből további 13 millió a Széchenyi tér renoválását is célozza.
A kastély mellett található híres méntelep elhanyagolt benyomást kelt. Jelenlegi állapotában kevésbé vendégcsalogató. Pedig nagy lehetőség rejlik benne. Egyelőre csak nyolc lovuk van, érdemes lenne az adottságokat, a pazar környezetet jobban kihasználni. Nevetségesen hat az a tábla, amely tájékoztatja a látogatót, hogy a közös udvar minden szegletéért külön kell fizetni… Tudomásunk szerint a gazda, a Nyugat-magyarországi Egyetem több jó tervvel állt már elő, minden attól függ, sikerül-e megvalósítaniuk elképzeléseiket. Egy alapos rekonstrukció itt is elkelne.
A híres, az 1750-es évek táján ültetett, 2130 méteres hársfasor eredetileg hatszáz fájáról évek óta halljuk, hogy pusztulnak. Tény, hogy különösebb figyelem nincs rájuk, pedig egy nevezetes kertépítési időszak tanúi. Most azonban mintha valamilyen szándék éledezne, mert a Budapesti Corvinus Egyetem a napokban konferenciát hívott össze, amely valamennyi érdekelt részvételével megoldást keres az impozáns fasor jövőjére.
Ivánkovics Ottó azt mondja, többször próbálkoztak már azzal, hogy a kipusztult fák helyére fiatal hársakat ültessenek, de a hatalmas fák elszívják előlük a táptalajt. Ugyanakkor én nem tartanám meg az ún. sarjadékot, amely a fák között burjánzik. A hársfasor közötti fű gondozása is probléma. Vissza kellene térni a múltba, amikor még juhnyáj legelte le a füvet a területen.
A polgármester bizakodón tekint a Nagycenk előtt álló lehetőségekre, de megjegyzi, hogy az 1900-as lélekszámú település polgárai a világörökséghez tartozó részek mellett annak is örülnének, ha a község járdáit rendbe lehetne hozatni. Egyszer talán sor kerül rá.
origo.hu
Orbán Viktor az Eurochambres vezetőjével tárgyalt
