Egyre több amerikai tinédzser kér mellimplantátumot ajándékként a 16. születésnapjára vagy az érettségire. A felmerülő egészségügyi kockázatokkal és veszélyekkel azonban mit sem törődnek – adta hírül a közelmúltban a Kamaszpanasz.hu internetes oldal. Tájékoztatásuk szerint 2003-ban már 3841 tizennyolc éves vagy annál fiatalabb lány végeztetett magán mellnagyobbító műtétet az Amerikai Egyesült Államokban, a számok pedig évről évre nőnek. A 19–34 éves nőkön végzett mellplasztikai műtétek száma a 114 000-et is meghaladta akkor.
Senkár Évának, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusának tájékoztatása szerint a hozzájuk érkező hívások között egyre gyakoribbak az olyan problémák, amelyek önértékelési problémával, illetve testképzavarral kapcsolatosak. Senkár Éva úgy véli, hogy a tinédzserek önmagukkal való elégedetlenségéhez hozzájárulhat, hogy a televízióban egyre több plasztikázott celeb látható, aki mércéül szolgálhat az ideáloknak megfelelni vágyó fiatalok számára.
Kathó Jenő, az Oxigén Medical plasztikai sebésze lapunknak megerősítette, hogy hazánkban is nő az igény a szépészeti műtétek iránt, de az anyagi lehetőségek és a jogi szabályozás szigora miatt nem kifejezetten a tinédzserek keresik fel a klinikát. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy a műtéti beavatkozások előtt minden pácienst figyelmeztetni kell a kockázati tényezőkre. Kathó lapunk kérdésére leszögezte, hallott a kilyukadt PIP-betétről, de ilyen terméket ő soha nem ültetett be.
Mint azt korábban több egészségügyi fórum is megírta, 4700, plasztikai műtéten átesett magyar nőt érinthet a mellimplantátum-botrány. Ennyi ugyanis azoknak a száma, akiknek a mellnagyobbító műtétüknél PIP-tokot helyeztek be.
– Az AFSSAPS (francia orvostechnikai eszközöket vizsgáló hatóság) már 2010-ben közzétette, hogy a PIP cég szilikonimplantátumaiba nem megfelelő, illegális forrásból származó töltet került. Közölték, hogy a vállalat nem az eredeti gyártási tervekben szereplő, az egyesült államokbeli Szilikon-völgyből származó orvosi tisztaságú töltőanyagot használta a gyártás során – magyarázta lapunknak Molnár Csaba plasztikai és égéssebészeti szakfelügyelő főorvos. Nyilvánvaló, folytatta, hogy a gyár nem innen szerezte be a szilikont, hanem egy másik forrásból, amely a jelek szerint képtelen volt a megszokott és elvárt minőséget garantálni. A kétes eredetű anyag nem úgy viselkedik, mint a hagyományos, megbízható gyártól származó: szennyező anyagok találhatók benne, amit a francia hatóság vegyelemzéssel ki is mutatott.
Sas György plasztikai sebész szerint a céget „el kell kapni”. Ha nem lehetséges, baj van a jogszabályokkal, hiszen a francia vállalatnak volt tulajdonosi köre, igazgatója, igazgatótanácsa, műszaki igazgatója, akiket felelősségre kell, illetve lehetne vonni. Ezzel együtt a szakember nem sok reményt fűz hozzá, hogy innen a távolból a magyar páciensek képesek lesznek majd érvényesíteni érdekeiket.
Gyulladás, irritáció
Pedig a probléma akut, az utóbbi időben megszaporodtak a visszajelzések az implantátumok kifakadása miatt. Ha pedig a töltőanyag kijut a tokon kívülre, steril gyulladást kelt, kémiailag ingerli, irritálja környezetét. A kiszivárgott szennyezett szilikon ezt követően a nyirokrendszeren keresztül a nyirokcsomókba vándorol, és a hónaljban cseresznye nagyságúra növeszti a nyirokcsomót, amelyet tapintva a nők daganatra gyanakodhatnak.
A Magyarországon eddig kifakadt PIP-szilikonokról nincs összesített adat, de Molnár doktor becslése alapján százas nagyságrendben fordultak elő esetek, hozzá eddig két páciense tért vissza e problémával. Molnár Csaba nem kért a beavatkozásért munkadíjat, csak az anyagköltség megtérítését, ám félő, hogy sok betegnek nincs pénze a cserére.
Sas György elmondta: ilyen esetekben fel kell nyitni a testet, el kell távolítani a kiszakadt betétet, ki kell tisztítani a helyét, és ha a páciens igényli, új implantátumot helyeznek be. Ám ennek költsége nem kicsi, Sas doktor szerint akár a 600 ezer forintot is elérheti, ami szerinte a pácienst terheli, tekintve, hogy az új implantátumot a gyártó cég nem adja ingyen, ahogy a gyógyszereket, az altatóorvos munkadíját és a rezsit is a betegnek kell állnia.
A beavatkozás újabb problémát vet fel: kérdés, hogy visszatéríti-e majd valaki a költségeket. Molnár doktor arról tájékoztatott, hogy Spanyolországban a teljes beavatkozást, míg Németországban az eltávolítást finanszírozza az egészségbiztosító. Úgy véli, Magyarországon is legalább ez utóbbit kellene vállalnia az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP), lévén ez már nem szépészeti beavatkozás, hanem egy egészségkárosító anyag eltávolítása a szervezetből. – A dohányosok, alkoholisták gyógyítását is teljes mértékben finanszírozza az OEP, pedig ezekben az esetekben a kezelt jelentős mértékben felelős egészségének romlásáért – nyomatékosította Molnár Csaba.
Nem fizetnek minden beavatkozást
Az OEP sajtóosztálya lapunk kérdésére leszögezte: a hatályos jogszabályok alapján a szépészeti céllal végzett beavatkozások költségeit nem fedezhetik. Hangsúlyozták, hogy az orvosi indikáció alapján OEP által finanszírozott implantátumok cseréjének költségeit az Egészségbiztosítási Alap állja. Az OEP szerint abban az esetben, ha az implantátum életveszélyes helyzetet, betegséget idéz elő, és a beteg az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződésben álló egészségügyi intézménybe kerül, akkor fedezi az implantátum eltávolítását is tartalmazó műtéti költségeket, de esztétikai célból történő új implantátum beültetését nem.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkárságának sajtosztályán arról informálták lapunkat, hogy a francia AFSSAPS ügynökség vizsgálata nyomán még 2010-ben az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal megkereste a kizárólagos magyarországi forgalmazót a termék hazai forgalmazásának, felhasználásnak felfüggesztése érdekében, és a fel nem használt termékeket a cég visszavonta.
Kell ez nekünk?
Kovács Piroska pszichológus lapunknak kifejtette, a legtöbb szépészeti beavatkozást a testükkel elégedetlen nők vállalják. – A praxisom alatt egyetlen olyan hölggyel találkoztam, akinél valóban indokoltnak tűnt a mellplasztikázás, a nőiességnek ilyenfajta megerősítése, mert szinte észrevehetetlenek voltak a domborulatai. Az ilyen páciens azonban nagyon ritka, a legtöbb esetben önbizalom-hiányos, vagyis mélyebb pszichés problémával küzdő nők vállalják a mellnagyobbító műtéteket – magyarázta Kovács Piroska.
A plasztikai beavatkozások legtöbbje – fejtette ki – pótcselekvés, ami csak átmenetileg oszlatja el a küllemével elégedetlenkedők kétségeit, mert a probléma gyökere megmarad. – A pozitív önképpel és önbizalommal rendelkező hölgyek fejében meg sem fordul a mellnagyobbítás gondolata, hiszen ez egy radikális sebészeti beavatkozás. Egy pszichésen egészséges, testével harmóniában élő nőnek nincs igénye erre – érvelt a szakember. Tapasztalatai szerint a hölgyek nem számolnak a beavatkozások azon következményeivel sem, hogy a szép mell semmit sem ér, ha a beavatkozás után megváltozik a saját test érzékelése, az erogén zónák fedettebbé válnak, vagyis a mell érzéketlenebb lesz. Ez pedig sokkal súlyosabb gondokat okoz, mint a látvány okozta frusztráció.
Kovács Piroska szerint az sem feltétlenül jó indok, ha a nő a párja kedvéért próbál a külcsínen ily módon változtatni, mert mint mondta, ez arra utal, hogy a hölgy saját magában bizonytalan. Szerinte azokkal a férfiakkal is gond van, akik mellnagyobbításra biztatják kedvesüket. Ha egy férfi csak akkor látja a párját szépnek, kívánatosnak, ha kés alá fekszik, akkor a párkapcsolatot kell megvizsgálni.
origo.hu
Személyesen hívta vitára a miniszterelnök politikai igazgatója Magyar Pétert
