Őszentsége III. Senuda, Alexandria pápája és Szent Márk evangélista Apostoli Katedrájának 117. patriarchája az augusztus 20-i ünnepségek vendége lesz. Első magyarországi útja során, 1996-ban, Pannonhalmát kereste fel, ahol a keresztény egységért imádkozott Várszegi Asztrik főapáttal. Ez a látogatás azonban csak rövid lélegzetű volt, mert még aznap visszautazott az őt kísérő kopt hívekkel Ausztriába.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2010 nyarán meglátogatta III. Senudát Egyiptomban, és meghívta Magyarországra. Az invitálást ez év elején az észak-afrikai országban járt Orbán Viktor miniszterelnök is megerősítette. III. Senudát elkíséri Budapestre a kopt ortodox egyház öt püspöke, és a világ számos helyéről ötszáz zarándok.
Mivel a koptok ellen a mai napig állandó pogromok vannak Egyiptomban – a szélsőséges mozlimok kolostorokat gyújtanak fel, kereskedők üzleteit törik fel, magánlakokat sértenek –, a pápa magyarországi tartózkodását fokozott védelem övezi. Őszentsége III. Senuda magyarországi látogatása két szempontból is fontos esemény számunkra: hazánk a keleti–nyugati párbeszéd híve, és uniós elnökségünk alatt sikerült keresztülvernünk, hogy a koptok elleni támadásokat az Európai Unió elítélte; másrészt köztudott, hogy a koptok befolyása igen jelentős az egyiptomi gazdaságban, ezért a magyar– egyiptomi kereskedelem szempontjából lényegbevágó a jó viszony ápolása.
Ami III. Senuda budapesti programját illeti: holnap délután 15 órakor érkezik a magyar fővárosba, és még aznap délután találkozik Erdő Péter bíboros, prímással, majd díszdoktorrá avatják a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Másnap, 20-án a Parlament erkélyéről nézi végig a zászlófelvonást a Kossuth téren, majd találkozik Schmitt Pál köztársasági elnökkel és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel. Ezt követően részt vesz az ünnepi szentmisén a bazilikában. III. Senuda 88 éves, és egészségi állapota nem engedi meg, hogy végigkísérje a körmeneten Szent István jobbját. A kopt ortodox egyház vezetője 21-én reggel felszenteli az újonnan felépített egyetlen kopt templomot Budapesten, a XVIII. kerületben. Hazánkban ma körülbelül ötven-hatvan család a kopt ortodox egyház tanításai szerint él lelki életet, többségük vegyes házasságban.
III. Senudát 1971-ben választották meg pápává. Pásztori munkássága mellett azonban igen keményen bírálta Anvar Szadat egyiptomi elnököt, amiért az államfő nem lépett fel a szélsőséges iszlám csoportok támadásai ellen. A következmény az lett, hogy 1981 szeptemberében, egy hónappal az elnök meggyilkolása előtt száműzték a Wadi El Natrun sivatagba, és csak 1985 januárjában térhetett vissza a pápai székbe.
Közismert, hogy Senuda pápa elkötelezte magát a keresztényi egység mellett, és ennek érdekében felkereste a különböző ortodox egyházakat Konstantinápolyban, Moszkvában, Romániában, valamint a mai Törökország és Szíria határvidékén, Antiokhiában (Antakya). II. János Pál pápával 2000-ben találkozott.
A kopt pápa számos és változatos teendői ellenére ragaszkodik ahhoz, hogy kolostorban töltsön heti három napot. Ez a magyarázata annak, hogy sokakkal megszerettette a szerzetesi életformát. Huszonhét egyházközséget alapított a világ számos pontján Európától Ausztráliáig. Több mint ezer papot szentelt fel. Ötszáz templomot létesítettek Egyiptomon kívül, és már 55 országban tartanak kopt ortodox istentiszteletet. Eleddig harmincnyolc országot látogatott meg. Százhúsz könyvet írt, amelyek közül sokat számos nyelvre lefordítottak. Ő az első választott kopt pápa, aki oktatói tevékenységet is folytat. Négy nagydoktori fokozatot szerzett teológiából és más tudományos témákból.
origo.hu
Életveszélybe került több katasztrófaturista a Dunakanyarban - videó
